Napi Hírek, 1925. május/1

1925-05-14 [0107]

A § Gr e n f , május 14. /Magyar Távirati Iroda/ A Journal da G-eneve első oldalán William Martin, a nagytekintélyű svájci publicista, hosszabb cikkben foglalkozik a kisantant szerepével. A kisantant - irjaa háborút követő napokban született meg, a béke szükségéből, „• amit valamennyi nép érzett, és a stabilitás szükségéből, amit különösen a győző népek éreztek. Az uj - és még törékeny - államok biztosítékokat kerestek alckor határaik számára. Hamar: észrevettték, hogy ezeket a biztosítékokat csak önmagukban találhatják meg. Az Egyesült Államok vissza-húzódtak a maguk hatalmas szárazföldjére, az angolok a maguk szigetére. A franciák egymagukban nem tudtak biztosítékot adni az egész világnak. Középeurópa országai spontán ösztönből közeledtek egymáshüa. Erre az eredetre mindig vissza kell emlékezni, valahányszor a kisantant külügyminiszterei egybeülnek. Mert már előre bizonyosra lehet venni, hogy ^ • elsősorban Magyarországról esik szé. Magyarországnak nincs ugyan materiális ereje, de van nagy erkölcsi energiája. Ez az ener. giája nem szelidithető meg. Még sohasem lehetett elérni, hogy Magyarország egyetlen^lemondó szét is hangoztasson. Sem fenyegetéssel, sem kedvezésekkel nem értek célt ebben az irányban. Ez az, ami nyugtalanítja szomszédait, akik állandóan szemmel tartják Magyarországot. A cél szűkre határoltságában rejlik a kisantant ereje és egyszersmind gyengesége is. Ereje annyiban, hogy ezen a ponton: Magyarország ellenőrzése tekintetében semmiféle nézeteltéréstől nem lehet tartani, anynyira egybeesnek a kisantant államainak érdekei. De gyengesége is, mert egy ilyen módon megalakított társulás nem alkalmas a terjeszkedésre. Európa életében a*jelen órában ' • két áramlat hat közre döntő módon: az egyik az államok területi egyensúlyát módosítani akarja, amásik pedig ennek megőrzésére törekszik. A szerződések megváltoztatására irányuló áramlat azonban nem tévesztendő össze valamely háborús áram lat— - tal. A legyőzött országok ma gyenge országok. Számukra a háború kárhoza— tos módja lenne á békeszerződések megjavításának. Egész bizonyosan^csak azt érnék el a háborúval, hogy még súlyosabb békeszerződéseket rónának reájuk. Túlságosan egyszerű és egészen téves volna igy tenni különbséget: az egyik oldalon a békét akarják, a másik oldalon a háborút. Az igazság az, hogy mindahányan a békét akarják, - igaz, hogy eltérő okokból és ellentétes reményben. Az egyik fél a békétől várja a szükséges időt hhhoz, hogy.a fejlődést, a szükséges kiigazításokat, a mélyre ható átalakításokat ^végre lehessen hajtani. A másik a békétől várja annak integrális megtartását, ami most birtokában van. Benes szokta mondani, hógy az ország megteremtéséhez husz év kell. De országhatárok megteremtéséhez nem elégséges, hogy azokat kirajzolják a térképen és felállítják a határköveket. Szükség van arra is, hogy ezek a kövek gyökeret verjenek, hogy a határok elmélyüljenek és hogy innen és : tul a népek egymástól eltérő : ' - szokásokat vegyenek fel, hozzászokjanak ahhoz, hogy egymásnak hátat forditsanak, vagy épen öklöt mutassanak. A kisantant célja az, ho^y biztosítsák az időt • ami ehhez az átalakuláshoz szükséges. ál" ot".,*••• ~c *- i.;;-éo *•••»;•».•/• ". '> - ... *" '• "•• r/V* <•• .. :{rr'-tiv ozoigai.