Napi Hírek, 1925. május/1
1925-05-02 [0107]
K ^übolsborg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi minisztornok a Zeneművészeti Főiskola ünnepségén mondott beszedő. A. magyar nemzetnek egyik legnemesebb jeliemvonása, hogy szereti és megbecsüli művelődési intézményeit. Mi maradék magyarok pedig, kik olyan kimondhatatlanul sokat Vesztettük, mi még jobban ragaszkodunk azokhoz a nagy kulturális ér tekékhez, amelyek nekünk az összeomlás után meg.maradtak. Ha kultúránk nagy egysegein: múzeumainkon, szinuézainkon, főiskoláinkon végignézünk, ezek sorában igv;n előkelő helyet foglal oj a jubiláló Zeneakadémia* Igazi grandé ócole a szé francia értekéében.' Mit neveznek a franciák nagy iskolának? az olyan iskolát, amely nem valamely iskolatípusnak egyszerű példánya, mint o gimnázium, vagy leányiskola, hanem ónálló iskolaegyéniség, melyben egészen sajátos, magasrendű, tudományos, vagy művészi él t lüktet. Ilyen iskolaegyéniség a mi zeneakadeMűvészeti tanintézetet alkotni rendkivül nehéz fel a 'tat. Az idegenből való kölcsönzés itt nem segit. Teremtőerőknek termékenj'- munkájára van szükség, hogy valódi művészet tölts, be a szervező által megvont kereteket* Kell, hogy a hajlék Apollónak szentté váljon, ahogy a görög fantázia azt elképzelte. Kell, hogy a művészegyéniségek egész sora lelkűknek joebik felét az intézménybe beleheljek és ezek az isteni szikrák az oltáron égjenek tovább. Vannak a nemzetül: eletében termékeny i-uoszakok, melyek kedveznek az alkotómunkának, s melyekben az egész milieu uj alkotások letesülésére különösen alkalmas. A magyar nemzet él :tében egyik ily^n t rmékeny korszak^volt az, m^lj az 1867.-i kiegyezést nyomon követte. Ebben a fermentáló korszak.ban született g a zeneakadémia eszméje és létesült annak szervezne. Két nagy magyar zenész, a két első igazgató:' Liszt es Erkel, mindjárt az alapitáskor bevitték az iskolába a nagy művésznek rejtélyes büvos erejét, amely a szellemi ere fenmaradásának torvénye szerint változatlanul hat tovább az idökón át. Mihalovits Ödön nemes egyéniségéből ós munkás életéből is sokat magába felezivott az akadémia, mely folyvást ujabb és ujabb művészi és pedagógiai impulzust•kap jelenlegi nagynevű vezetojétöl,Hubay Jenőtől. Igazgatók es tanárok művészete és munkája, melyet féiszázadon át odaad .tak a zeneakadémiának, avatta ezt'uz intézményt zenekultúránk alapintézményévé, mely operánkkal együtt zenei életünket biztositja. A világháborúban nemcsak fogyott és szegén/odott az emberiség, hanem rosszabbá is vált. A lélek belső ja'vitásának a vallás utan talán leghatalmasabb eszköze a zene, amely a szerencsétlenek nagy vigasztalója is, A nagy olasz nemzet, mielőtt szaba i'ságát és egységet viszszanyerte, a szótszaggatottság és a szolgaság századaiban zenéjében talált vigasztalást, s a mi nagy megpróbáltatáslinknak közepette is a zene adhat- vigasztalást a magyar léleknek is* Maradjon hatalmas tényező je ez a zeneakadémia a magyar dicsőség hirdetésének a külföldön és a magyar lélek belső megújhodásának idehaza* Adja az Isten, hogy ugy légy en, • /Hosszantartó éljenzés és taps./
