Napi Hírek, 1925. május/1

1925-05-07 [0107]

§ Bukarest, május 7, A kamara a közigazgatási reformjavaslatot tárgyalta. Tripon erdélyi képviselő erdélyi szempontból tárgyalta a javaslatot. Ezután Sándor József birálta a reformjavaslatot..; . Párhuzamot vont az autonóm irányzat felé törekvő régi magyar közigazgatás és a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat között, gtmely igen nagy szerepet yruttat a miniszter kinevezési jogának. A bizottságok és tanácsok hatáskörét a javaslat a minimumra redukálja, mert mindenütt a prefektus lesz a mindenható ur akit a belügyminiszter . nevez ki és bocsájt el tetszése szerint, sőt a polgármestert-előzetes fegyelmi nélkül az úgynevezett tanács kétharmada bocsájthatja el. Különösen behatóan ismertette a javaslatnak azokat az intézkedéseit, amelyek a kisebbségek szempontjából sérelmesek. Az uj törvény megengedi, hogy a megyei tanácsok egyötöde a kisebbségi szavatokra essék, ha a kisebbségi lista legalább egy ötödét tette ki a választásoknál leadott szavazatoknak. A kisebbségeknek azonban ebből nem lesz . .. hasznuk, mert huszonkét vármegyében 151,magyar, 46 német, a 40 városban pedig csak 202 magyar és 86 nőmet juthat be. A megyék és közigazgatási kerületek uj kikor ekitése szintén súlyos sérelem kisebbségi szempontból. Mivel a közigazgatási választások a szenátusi és parlamenti választások mintájára fognak lefolyni, a javaslat elébe vág a parlamenti választásoknak is. A prefektuson kivül az alprefektust. , a prétort, valamint a falusi jegyzőt mind az állam nevezi ki,fizeti és csapja el s ezektől a bizottságok nem fognak tudni^szabadon mozogni. A javaslat maga bevallja, hogy egyáltalában nem tanulmányozták a csatolt területek közigazgatását. Ezért . *." elő sem fordul benne az autonómia sző s a szenátusi tárgyalás során voltak kénytelenek beszúrni a"kisebbségek" megjelölést. A javaslat nagy kegyesen megengedi, hogy tiszta magyar helyeken a felek igénybe vehessek a magyar nyelvet, a hangsúly azonban itt azon van, hogy osak "a felek". A kisebbségiek jogai ezentul az országos központi közigazgatási tanács diszkréciőjátől függenek., fitt jogról és törvényről van szó, nem pedig a'kegyelem morzsáiról, már pedig a magyarság a végsőkig ragaszkodik a jogokhoz. Támadja a javaslat ama részét, amely a politikai községek nyakába varrja a papok és tanitők fizetését, az iskolák és templomok épitését, anélkül, hogy megjelölne, hogy melyik . . felekezetről van szó s anélkül, hogy emlitést tenne az államsegélyről. Ezzel szemben a községek pótadót nem szedhetnek, ingatlanaik vagy vállalataik jövedelméből, különböző illetékekből és főleg bűntotéspénzékből kell élniök, amely rendszer Erdélyben két év óta deficitet tüntet fel. Öszszegezve a hézagosságokat, a javaslatból kitűnik, Rogy a község nem autonóm, hanom automata,,,az adminisztráció autokrácia, A törvényjavaslat nem decentralizál, hanem feldarabol, nem unifikál, hanem . uniformizál, nem szabad intézmény, hanem csak járom és gyámkodás. A javaslat hamis vignettával dolgozik s az angol közmondást idézi: A kormány bort hirdet és ecetet árul. A Romániában uralkodott romlott bürokrácia fenyegeti most a csatolt területeket is. Miután a javaslatban semmiféle jóakaratot nom lát, a magyar párt nejében s annak megbízásából részleteiben és^általánosságban visszautasít ja. TZA%^^tL^ \ , Utána Lascu Demeter erdélyi nemzeti parti képviselő kifogasolta hogy a képviselők nem látogatják az üléseket. A törvényjavaslatot bírálva kijelentette, hogy lehetetlen figyelmen kivül hagyni olyan közigazgatási törvényeket, amelyek évszázadok óta bele vannak gyökerezve az erdélyi nép életébe. /MTl/ § Kolozsvár, május 7. A katolikus, református és az unitárius egyház a magyar iskolákat teljes elsorvasztással fenyegető közoktatásügyi reformjavaslatra való tekintettel május 14.-ére külön-külön rendkívüli kerületi közgyűlést- hivott össze, /MTI/