Napi Hírek, 1925. április/2

1925-04-30 [0106]

„Debrecen, április 29. .1 debreceni -Fazekas Imre-főreáliskola tanárai közül hptan annak idején buga alatt Hindenburg hadseregében harcoltak. Most, hogy a tábornagyot a német birodalom elnökévé választották, * táviratilag üdvözölték. • :. . /MTI.'f § Debrecen, április 29. Az Arany Bika divatház két milliárdos passzivával csődbe jutott. Kp-kényszeregyezségi tárgya&ás május 9.-én lesz. - cég 45 ;%-os kiegyezést* ajánlott fel hitelezőinek./?, \ § /-/ Prága, április 29. /Magyar Táv irati Iroda./ A tét néppárt zsolnai nagygyűlésén, mint a Szlovák folytatólagosan jelanti, határozatot nozott a.párt programszerű követelései tekintetében. A^határozatot memorandum formájában a köz '-.ársaság elnökéhez, a kormányhoz és a felvidéki teljhatalVNu miniszterhez terjesztik fel. A határozat lényege a következe:Az autonómiát a pittsburgi szerződés értelmében meg kell. ;alósitani.Tiltakozni kell a tótoknak a közszolgálatból és az állami hivatalokból való elbocsátása ellen, amig a felvidéken egyetlen cseh hivatalnok is működik. Az összes felvidéki alkalmazottak képesitését tótokból allé bizottság vizsgálja felül. A hivatalokat, a katonaságot és'csendorséget mentesiteni keli a politikától. A földosztásból a tótok és ne idegenek részesedjenek. Az államosított katholikus gimnáziumul at adják vissza. Tiltakozni^ kell a Felvidék huszitává r |eiien*3 az ünneprendezőtörvény mófccJNittassék. égül követeli a határozat a kormány által kinevezett megyei bizottsági tagok visszahívását, mert ez ..kot a nép csak darabontoknak és elnyomóknak tekinti. r~í¿tatL. A nagygyűlést diszebéd követte, amelyen Hlinka ismét beszédet mondott a cseh állam megalakulásáról. Az összeomláskor Hlinka szerint még meglehetősen egységes volt a 1 elfogás a tét vezérek körében. Csak 1919. augusztusában robuanaak ki az ellentétek az akkor már kialakult centralista és autonomista irányzatok képviselői között. A tőt áramlat ugyancsak egy zsolnai nagygyűlés alkalmával került összeütközésbe a cseh áramlattal. A tóton itt érezték először, hogy a feléljük' nyújtott yitestvéri" kéz kardot tart fejük fölé. Ekkor szánta el magát Hlinka párisi útjára a békekonferencia elé, a valódi.helyzet megvilágítása céljából. Hlinka szerint 1918-ban az összeomláskor még nem volt akkora vezérkara, akkora hadserege, mint amekkorával ma dicsekedhetik, - Pedig ha akkor csak annyian lettek volna körülöttem, - í olytatt .fiiinka - mint ahányan most Zsolnára jöttek meghallgatni engem, az 1918 évi fordulat máskép ütött volna ki a tót nemzet számára és egyetlen cseh se lápte volna át a Felvidék határait. De mit tenettíínk akkor, ami kor elol-hátul gépfegyverek lestek felénk és a vita helyzetről nm volt kellő információnk.Tudtam,hogy csoűekodni kell, s magam voltftjaz, aki lelkesen agitáltam az államfordulat erdekében.Jól láttam-e vágy tévedte erről a történelem fog Ítélkezni, De azt a megállapítást akarom tenni . a^magam igazolására, /rogy én voltam az összeomlás után az else, aki átláttam a csehek gezságán, Hlinka utan Mudrony néppárti szenátor ismertette az összeomlás .előzményeit.Visszatekintett a forradalom kitörése előtti napokra, amikor Hlinkával először latolgatták a .csehekkel való egyesülés módozatait. Mudrony megkérdezte akkor Hlinkát, milyen lesz a közjogi helyzet csehek és a tótok között, Hlinka vá szólva azt a reményét fejezte ki akkor, hogy majd öt-iiat év alatt a csehekkel együtt pótolhatják azt, amit a magyarok alatt elmulasztottak. E beszélgetés után kér hshappal, még 1918. deceraoereüen Hlinka már szervezni kezdte a tót néppártot a ^ík csehek'ellen . ka ]; a'ki '•'> :m