Napi Hírek, 1925. április/2
1925-04-21 [0106]
Azt Aliitccghogynincs az a kormány,amely,ha szélső választójog alapján.a demagógia szélső jelszavaitól a magyar parlamentbe levonul, erös k.ezzl képes legyen kormányozni.Mindezek folytan nem látom megérett- ' nek a*helyzetet Magyarországon arra,hegy- ezen a téren rlyan messzemenő lépeseket tegyünk,amelyek az er^s koráöyzatet lehetetlenné teszik,mert ezzel sokkal többet kockáztatun&a nemzet javaiból,mint.talán azt az elvi szépséghibát,amelyet a t.képviselő ur ós az ellenzék a kormánynak szemére vet. izt mondja a t.képviselő ur -'és ez az egyik fcérve, - hegy azért volt kénytelen kompromisszumba belemenni,merT~nem volt tet-tsége a parlament-ben.Kern volt többsége,az kétségen felül áll; ahb*ífc az idöpóntban,amikor • a Kompromisszumot a szociáldemokraták az akkori alke tmánypárt és a t.képviselő ur pártja megkötötték ebben, a kérdésben,ez a kérdés nem veit tisz.'ázvü.A helyzet az vrit,hogy a király kinevezte "a kormányt és azokban a na-, I pókban létesült a választójogi javaslat terén a kompromisszum, árt an-;.z időben meg egyáltalán nem lehetett tudni,hegy az akkori munkapártnak hány tagja feg kiválni a pártból.Tessék csa& visszaemlékezni a Serényi féle mozgalmakra,és azokra,melyek arra irányultak és amelyeket az ellenzék örtudatosari szitott és erösitett abból a célból,hogy a munkapártot megbontva magának a parlamentben többséget kreáljon.3z bizonyos eredménnyel járt is, mert többen kiléptek,de nem oly számban,hogy végeredményben többség létesült volna.Tehát ukker,amikér a kompremisszurr létesült,a' többség,a parlamenti helyzet még egyáltalán nem is volt tisztázna.De ettcl eltekintve- * á. • ... * Vfcizscnyi nem a többséggel kötátt kompromisszumét.Ízt megértem,ha a velem, szembenálló többséggel,amennyiben nem tUdQm a magam akaratát ér- áj vényesiteni és meg akarom menteni,arai menthe tö,kempreraisszumot ke tök,detoí'#íÉ| 71 örnnaguamalykcssek; kompromisszumot, akkor, amikor azt nem tudom,hegy a parlamentben nem lesz-e többségem,,,-"'' . üocsássa meg a t.képsiseíö ur,— nem volt annyira indokéit az a kompromisszum,amelyet a t.képviselő ur megcsinált.De megmondom mért kötötte . ezt meg az igen tisztelt képviselő ur önmagával.Azért,mert azok a nagy nemzeti szemponték,amelyekre hivatkozott, elevenen éltek - és ez beseületére vált a t.kepviselö urnák - a lelkében es mert féltette az országot a t.kepviselö ur abban az időben a. saját jelszavaitól ,ert tudta,hogy ha egész leplezetlenül annak végső konzekvenciáit • I le-onja,annak nemzetiségi szempontbél és - amint rámutatott - Ausztriával szemben is nagyen súlyos következményei lehetnek.! felelősség érzete volt tehát az,ami a t.kepviselö urat rávezette arra,hogy önmagával'és az alkctmánypárttal ésazukkal az urakKal,akiknek partprograrrmj ában benne volt az „alt&láncs egyenlő és titkos",mint jelszó és prograrrmpont,megegyezést kössön. , ''egeredményben ez a kompromisszum históriája,amelyre a kgtviaclö ur,mint eletének fénypontjára, hivatkozik.\ nemzeti érzés és az orszaggalá szemben való felelősség érzete vitte öt arra,hogy ne, vonja le as utolsó konzekvenciáit azoknak az ellenzéki jelszavaknak',amelyeket ö maga hangoztatott.De nem hivatkozhatik a t.kepviselö ur erre a kompromisszumra,mint elyanra,amelyet kénytelen volt megcsinálni a fennforgó politikai körülmények, partviszonyok 7agy egyéb viszonyok folytán, - '] Széket akartam kijelenteni,még pedig azért,mert ezidöszerint én ,_k £-' lé lésségérzet hatása alatt állok, ugy, mint a tisztelt képviselő ur 1913-ban e8 felelősségérzetem tiltja,hegy ebben a percben e kérdésben messzebbre menjek,mint ahogyan- azt- az ország érdekeivel összeegyeztethetőnek tartom. , , . Hubinek István: i 13.§.első'pontjának oly értuimü módcsitasat inditványezza,hogy "Budapest székesfőváros hárem választókerülete, a^Puaapest környéki választo^erület,továbbá azok a törvényhatósági jogú varosek,amelyek egynél több Képviselőt választanak,képviselőjüket az arányos képviseleti rendszer szorint és lajstromos szavazással választják, a többi választókerület mindegyike pedig az általános többségi rendszer szerint egy-egy képviselőt választ". I második pont elé uj szakasz beiktatását indítványozza a következe szöveggel: "sokban a választókerületekhen,amelyekben . a választás lurstromosan történik,a szavazás titkos,egyebütt & szavazás nyilvános-'. Részletesen foglalkozik a titkos és a nyilt szavazás kérdésével. Azt hangoztatja,hogy a demokrácia egyáltalán nem függ össze a választás titkosaagával,vagy nyíltságával,ellenben tény az,hogy a demokrácia gondolata ellenkezik minden szélsőséggel. . fW _ * 6 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
