Napi Hírek, 1925. április/1

1925-04-02 [0105]

/Válasfctojogi bizottsgg I, folytatása/ /Szilágyi ^ajo's folytatás/ Nou tartja hoi.yusn.bl2

, hogy anőkkol szembon magasabb korhatárt kötnek ki, nint a forfi-knál; mert a nő sokkal korábban érik meg, nint a i.rfi. Ara sau tud elfogad -.ható okot találni, hogy n nőktől nagyobb iskolázottságot követelnek, nint n féffiáktól. Felesleges ö rrgyar nőknek - különösen a legutóbbi övtizedben való hazafias'laagatuiEtását bővobben fejtegetni, mert ez a legnagyobb el ismerő ét érdemli meg, " . . Láttuk ezt az elismerést, egyhangúlag, pártkülönbság nőikül megnyilatkozni es erre az egyhangú elismerésre apellál, amikor azt indítványozza, hogy no legyünk mostohábbak a nők iránt ebben a tekintetben. Indítványozza, hogy a második paragrafus első bekezdése helyett fi a következő szöveget vegyek fel; " országgyűlési képviselői választójoga van minoen nőnek, aki őloténok 24 evőt botöltötVE, hat év óta magyor^állampolgár, fel ev óta ugyanabban a késségben lakik vagy van lakása ős bármely <M hazai élő nyelven irni-olvasni tud. Szilágyi Lajos megjegyzései után az elnök a vitát bozár^a. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol Szilágyi lajos megjegyzéseire. A Friodrich-f éle,; irálasztój ogi rendelet nem az organikus fejlődés következménye, honom csak egy momentum, egy inoidens volt, amelynek a gyöke—J re nem a mult, hanem a forradalmak és a bolsevizmus. Logikusan csak afcker járunk el, ha ezt a korszakot, illetőleg időszakot a történelmi organikus . fejlődés megitéléseből kihagyjuk es akkor azt látjuk, hogy a nők választójoga ismeretlen fogalorx a magyar, Corpus juris^an. A Vázsonyi féle törvényjavaslat rr.ö.dncm azt mondhatni ijlogikusan konfcoiaplálta a nőknuk. . egy igen szak körű választójogát az akkori hangulat következtében, de már a .Vázsonyi-féle törvényjavaslat bizottsági tárgyalásán a női választójogot teljes egészében törölték, később pedig csakis a forradalmi és az ellenforradalmi idők teremtették meg. Már a Fricdrich-féle választójogi rendelet is különbséget tett a nek és a .:férfiak választójoga között ős még az akkori hangaA latban is tisztában voltak azzal, hogy teljes lehetetlenség, hogy egy tolyan ' arszágban, ahol a nők^száza felülmúlja a férfiak számát egyforma választokja legyen a nőknek és a férfiaknak. /Folytatása következik./ A. nők szavatati joga nobum és nincs'is meg mindenütt, : amint ' azt Szilágyi cnlitette. Nincs meg Angliában sem. A most tárgyalt javaslat szerint körülbelül 1 1/2 millió férfival szemben áll 850.000 női szavazó. A helyzet tehát az, hogy a szavazatok' . 2/3-ad része van a férfiak kezében és a no!: kezében több mint egyharmadrésze. A Corpus jurisban a nők szavazati joga mint novuu kerül bele, és c kérdéssel kapcsolatban nem ugorhatunk •fejjel a hideg vizbe, hanem fo^krol fokra kéli kiterjeszteni az ujitnsokat, hogy a nomzetre ebből veszély ne származzék. Abban a tekintetben igaza van Szilágyinak, hogy azok a képviselők, akii: az első és .á u ésodik nemzetgyűlésbe korültek bele hely csen fogták fel a maguk hivatását, ao ez., érthe-ő is. Tény az, hogy különösen a falvakban egy bizony03 fokú félelem mutatkozik a. női képviselők ellen, ha tehát egy nőt megválasztanak, annak olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, ' • ,$| „1 begy azY " fííát legyőzte. /Folytatása következik/ /előítéletet