Napi Hírek, 1925. április/1
1925-04-01 [0105]
§ A Magyar Távirati *roda jalanti: A nemzetgyűlés zárszámadás: vizsgáló' bizottsága Paupora Ferenc elnökiétével na déli 12 órakor a képviselőház II. szanu bizottsági terűében ülést tartott.'A bizottság üléséna konaaány résziről Bud János pénzügyminiszter vett reszt. A bizottság tárgyalás alá vette a legfőbb. állani szánvevőszjéknek * az 1.916-17, továbbá az 1917-1*8 számadási években, valamint 1918 július elsejétől 1918 október 31-éig, 1918 novonber elsejétől 1919 nárcius 20-áig és 1919 nárcius 21-től 1919 augusztus fl-áig terjedő időszakokban, úgyszintén az Aradon és Szegeden nüködött nenzeti kornényok 1919 nájus havától - nugusztéfe hó végéig utalványózott kiadásairól és előirt bevételeiről szóló jelnhü ..sóit. ,-os) Albizottság általáig előadóul Nánássy Andoit választotta ncg. Az cgj tárcák olőadói lot.ck: Bárány Sándor a közoktatásügyi tárca részéről, Bugyi Antal az i£hzság_ igyi tárca és a kisebb tárcák részéről, Gschwindt Ernő a kereskcdclnügyi tárca, Husz/ár Dezső ö belügyi tárca, Nánássy Andor, az ö sszes fonnnaradó többi tárca részerői. A bizottság előtt felvetődött az a kérdés, hogy 1914-15 évi zárszánadásra vonatkozó jelentést is utalják c zárszámadási bizottság elé, A bizottság ugy határozott, hogy cz iránt megkeresést intéz a miniszterelnökhöz.. kkánnssy Andor előadó tájékoztatta a biz ttsá^ot arról, hogy mi volt az oka annak, hogy a jelentőseik ily későé kerültek a bizottság elé, majd ismertette o._beterjesztett kimutatások, szerkezetét. Strausz István hosszabb vitát provokált a körül a kérdés körül, hogy ezeknél: n kimutatásoknak alapján " kormányok g: zdálkodása sárszáitadás- | szeriileg elbirálhotó-e és hogy rzok alapján a fokmontvény ncgadható-o. A vitában Bud János pénzügyminiszter és dr. Zav/pdowszky Alfréd a legfőbb állani számvevőszék elnöke vettek részt. Az volt az álláspontrjuk, hogy - ez a kérdés az egyes kimutatási ciklusok keretében képezi d.ntés tárgyát. A bizottság ekent határozott. | . $ bizottság elnöke a tárgyalás folytatását holnap délelőtt 10 órára tűzte. ki. § Bukarest, március 31. Milie Constantin az ismertnevü rcné.|| publicista c. ' . Lupta cinü lapban vezércikket irt a kisebbségi Lóerősben- A cikk ezeket mondja: "Az amerikai egyesült államokban u;>bói a román ie: kisebbségek kérdése van napirenden. A. tengerentúli sajtó hasábjain u..gjelen annak a bizottságnak a jelentés-., amely a nult esztendőben nálunk járt, hogy tanulmányozza a kisebbségi kérdést, s hogy igyekezzek a lehetőség szoM rint az ellenteteket kiküszöbölni. , Nem áll rendelkezésünkre a jelentés, hogy az abban foglaltak valódiságáról meggyőződést szerezhc sünk. Mindenesetre azonban, ha csal: á századrésze igaz azoknak a panaszoknak, amelyeket az amerikai lapok felsőre'! na!:, -.z a háború utáni romén kormányok bűne, amelye!: hat es tendo lefor :á- '4 sa alatt nem voltak képesek.megtalálni a módját annak, hogy a románság és a kisebbségek között az ellentéteket kiküszöböljék, « Pe a kormányok - főként azonban a Bratianu kermany - szerencsétlen . taktikával dolgoznak; amennyiben a külföldet a kisebbségek ü yeről igy ok jelnek tévedésbe ejteni. Akármi is igaz - panaszokból, ez a tr ktika na. yen k...b Ha a kormány azt hiszi, hogy a békeszerződések, melyeket aláirt", a valóságban nem hajthatok végre,'mondja meg nyiltan és világosan, s igyekezzék iyazo. ni ezt az állápont ját. A .kormány azonban nem ezt az .eljárást követi. Sőt azt állit ja. ho : a békeszerződéseket lelkiismeretesen végrehajtja. Tehát egyszerűen és kee.o,:en nazudik, amikor a külföld felé azt mondja, hegy ilonániában minden a legíl nagyaeb rendben van, s hogy a kiseb.ségek számára "ez az ország tej jcl-nózsígH íolyo kannán, ^.pen a külföld felé"nem szabad hazudni, mert a külföld igen könnyen ellenőrizheti c. helyzetet. S he ilyesmi a külföld előtt ismer etessék lesz, annál érthetőbb, ha r valótlan es túlzott panaszoknak is hitelt au.nU kormány nagy hibát követ el.,. • amikor, i/.azságt: lan és iogtalan rendzsatályokn léptet életbe a kisebbségekkel szemben- Ez .egboosáthatatlan hiba, hiszen a_éeeeszcrzoaésekbcn amelyeket szabad akaratból, kényszer nélkül irtunk: alá eljelentettek, hogy 1 a kisebbségek egyenrangú polgárai az államnak, Jz az el„ jaras csaa. arra jó, hogy a. román állam kebelén belül élő kisebbségeket ell. segéde tegyük, ahelyett, hogy barátainkká tennők őket, akik aztán állandóan külföld felé tekintene!:. /Folytatása következik/ n _ s7ÁG0S UvÉLTÁR
