Napi Hírek, 1925. március/2
1925-03-19 [0104]
/A választójogi bizottság hetelik folytatása./ /Ugrón folytatás./ Fontos szempont az is, hogy körülbelül egyforma kerületek legye** nek, vagyis a kerületekben körülbelül ugyanannyi szavazó válasszon egy képviselőt. Kern ..zabád utánozni a multat, amikor megtörtént, hogy voltak kerületek 10.000 választóval és voltak 100-110 választóval. Kismértékben a .jelenlegi '• javaslatban is vannak ilyen eltérések, igy például az egyik budapesti kerületben 18 # O00yren felüli szavazó választ egy képviselőt, emellett pedig vannak egészen törüe kerületek. A titkos szavazás hive és pedig azért, mert emellett a ható- • sági függés nem nyilvánul meg, ez megakadályozza a közigazgatási terrort, ez panacea a gazdasági függés ellen, ^fókép a városi kerületekben. Foglalkozik ezután Ernszt Sándornak ama megállapiaásávai,ameiy szerint a titkos választás és a demokrácia nem azenös fogalmak. Ezzel kapcsolatban /kifej ti, nogy Ernsztnek az 1792.-i francia eseményekről A felhozott példája nem jo, mert akkor diktatúra volt, tehát a diktatúra lépett fel a titkosságai szemben. Nyilt szavazás Magyarországon kivül Európában ma is csak egyetlen helyen van, még pedig ott, ahol leghatározottabb diktatúra van, Szovjetoroszországban. A nyilt szavazás határozottan a diktatúrát szol 0 álja. Nem helyesli azt sem, ho y az, aki a budapesti lajstromos íis-y;i|M tán jelöltette magát, egyéni, kerületben ne legyen jelölhető. Nem lehet azoknak hátrányba jutniok, akik a fővárosban lépnek fel. Kéri, hogy az errevonatkozó intézkedést a kormány ejtse el. A választási visszaélésekkel foglalkozik ezután. A központi választmányt mai összeállításában nem tartja megfelelőn$L ^z osszeiras igazságos megejtése szempontjából. Á A választási agitáció szabadságára súlyt helyez ő is. Az etetésre ésitatásra vonatkozó rendelkezés teljesen kihagyandó, Ez ujabb ajtónyitás arra, nogy ujabb visszaélések történjenek. Nem tartja meaengedhetónel: azt sem, hogy gyűléseket .közönséges feltételezések alapján ne engedélyezzenek es hogy a Jelölteknek n-e 'legyen meg a szabad mozgása, |1 Ha valaki a gyűléseken lázit, ott a rendőr, jelentse fel, folytassák le az eljárást es ha ez alapon a független biróság lazításért elitéli az illetőt, ^akkor az legyen sem..isé 0 i ok. Bármely hatósági személynek visszaélése legyen nemcsak büntetendő, hanem egyszersmind semmiségi oka annak a választásnak. Ami az ajánlásokat illeti, itt is sok visszaélés történik v . Szigorúan me-g kell állapítani az eljárási m< dot, biztositani kell, aja hogy az ivekkel való visszaélés elkerültessék és b*«tositani kell azt is, nogy minién jelolt kapjon anuyi ivet, amennyire neki szüksége van. Ahányszor ilyen kéraesbe-n panasszal éltünk, a kormány sohasem tudott a dologról, mert ^hiszen mindig az alsóbb hatóságok okvetetlenkedésébol származott az eféle visszaélés, ezzel akarván felfelé hizelegni. abszurdum, hogy amikor az ország legnagyobb részében nyilt a szavazás, valakit kényszeríteni lehessen arra, hogy szavazzon, esetleg neki és politikai fülfogasának nemtetszo személyekre. Titkos szavazásnál lehet kötelező a szavazás és itt ez polgári érdek is. imi a peticionális eljárást illeti, nagyon helyes, hogy ha a képviselőház kezéből kivétetik a birasko.dás és a független biróság kezébe adatik. Reméli, hogy az ügyeknek közigazgatási biróság elé utal.k.sa.be fog válni. Kétségtelen, hogy a kúriai bíráskodás etekintetten nem valt.be a törvényekben uralkodó túlságos formalizmusok miatt, amiből kifolyóan- a Kúrián határozott ellenszenvvel-viselkedtek ezzel a matériával szemben és szabotálták ezeket a kérdéseket. Nem szabad megengedni,hogyaá klM peticio túlságos költséges 1,gyen.A peticíonálást nagyon megnehezíti az., hogy a választok öt százalékának aláirását ekez meg kell tszerezni.Ez fi- -M zikailag is képtelenség, Ami pedig a záróra kérüeset illeti, ugy tart ia, hogy ezt egység,.son kell megállapítani, egységes időpontra.Ezt a', kér-/' dest ötven ev ota csak trüekökre használták fel. . / • /Vege következik./
