Napi Hírek, 1925. március/2

1925-03-19 [0104]

» * ff " u * ' /A választójogi bizottság negyedik, folytatása,/ /Erast folytatás./ Agitációs szabadság sem volt Csehországban ésha magyar képviselő mé<?-is bekerült a^p rlamentbe, az valósággal csoda volt, Nyilvánvaló az is, hogy a szerbeknél hogyan folynak le a választásoK. ügy, hogy például se Zenta, se mss magyar varos nem küldött be egyetlenegy magyar képviselőt sem a parlamentbe. Pedig a magyarok bizonyára nem szavaztak szerb képviselőjelöltre. Kasonlók a viszonyok Romániában is, erről nem is kell beszélni. . ' , azután a demokrácia es a műveltség összefüggésével foglalkozik.Felnozza például a ruténeket, akiknek száma körülbelül -450.000, Ebből á számból alig 30.000 tud olvasni, a többi . ... analfabéta és ezek az analfabéták egytó l-egyig bolsevistákra szavaltak. Tehát igy függ össze a demokrácia a müveitseggel. A jeleulegi körülmények között foképen azért kell foglalkoznunk a választójoggal me»t választójogi törvényünk nincsen. Ka azt nézi, hogy a férfilakosság 78 százaléka evvel a javaslattal szavazati jogot nyer, azt latj_a, hogy ez teljesen megfelel a követelményeknek. Ezért a felelősseget vállalja, de azt meg mondja, hogy a mai körülmények között a demokrácia'terén tovább nem akar menni. Nagyon fontos szempont a választáson szabadságának kérdése.RendKiyul nagy haladást lát abbam, hogy a kormány a javaslattal a választások íeletti biráskoüast kiveszi a parlament kezéből és átadja a közigazgatási bíróságnak, ez nagy biztositók és vivmány. Eletének m^y részét ellenzéki padokon töltótce, most se "könnyen kezelhetőn ... /Szilái? i Lajos- Azért meg lehetnek elégedve a keresztény gazdasági párttal!/ Mindig fontos szempontokból nézte a dolgokat es megállapitja, nogy életének legnagyobb küzdelmei azok voltak, amelyeknek célja a választások szabadságának biztosítása volt.^Felveti a kérdést, hogy miért ejtették ul a kúriai biraskodást a választások tisztasága felett. -Azt állítja, hogy maga a-kúria is szabadulni akart ettől^és ezt máskép nem tudta elérni, mint egy dedukció ad absurdummal, -mden mandátumot igazolt,pedig aki peticióra szánja el magát, az nagyon meggondolja magát, hiszen a petíció rengeteg költséggel és-bajjal jár. Roppant nagy előnynek látja tehát, hogy a mandátumok feletti biráskodás'kivetetett a pr Lument kezéből és arra kéri a közigazgatási birósá-ot hogy meskep kezelje az ügyet,mint eddig kezelték. A választások szabadságát ugy -zell oiztosiünunk, hogy se a kormány, sem más csalni ne akarjon. A másik nagyon fontos kérdés a nevelés problémája, a magyar nemzetet nevelni kell a választásra, Mindaddig nem lesz demokrácia és nem lehet demokráciáról beszelni,^ amig valamennyi tényező, a belügyminiszter, a többségi part, az ellenzéki partok nem fognak teljes elszántsá .gal és határozott-^ Sággal arra törekedni, hogy a választások,becsületesek,tiszták és meghamisittatlanok legyenek, t Kijelenti, hogy feltetlenül hive a titkosságnak. Ha a választások tisztaságát maskep lehetne biztositani, ő is más ütra térne, de errenézve nem lat mas biz i.ositekot, Különböző behatások következtében az oszágban rendkivül súlyosak a körülmények. A kormánynak mindent jseg kell tennie, hogy a nemzetet megóvja a bajtól. Afelé a félfogás felé hajlik nogy a választ titkossá es szabaddá kell tenni.Különösen fontosnak, tartja a választások szakmásadat. A demokrácia részéről sincs meg a logikus álláspont _ebben a kérdésben. Rassay Károly felszólalásában néin definiálta azt, ne y mi a megengedett es megnemengedett választás. Ma mi a legfontosabb kerdes a magyar államban? A tulajdonjog kérdése. A másik ilyen fontos kérdbs a társadalmi struktúra kérdése. Legyenek a jogászképviselok Segítségre és kódifikaljuk meg ugy a tételt,hogy aki vét a magántulajdon oIlon,aki a társadalmi struktúrát meg akarja buktatni, annak ..temmisittossék rrei a mandátumai! azt e.zonban nem szabad definiálni. ' M /Foly t a tás a következik./