Napi Hírek, 1925. március/2
1925-03-18 [0104]
§Bukarest, március 1G>, Roth Ottó Haris, a romániai nemet párt elnöke nyilt, levélét intézett Bratianu miniszterelnökhöz,válaszul arra a beszédre,amelyet a miniszterelnök legutóbb tartott a szenátusban Polónyi szász szenátor felszólalásával kapcsolatosan, Roth képviselő részletesen foglalkozik az erdélyi szászság régi eredeti privilégiumainak és történelmi szerspének ismertetésével^majd rátér a miniszterelnöknek aifci a kifej ejtésére, hogy a romána állam célja a ^román népet mindenáron felemelni a kisebbségek színvonalára. Ezt a termésetesenek létszó célkitűzést azért látja veszedelmesnek, mert, ahogyan azt^az agrárreform végrehajtása is'megmutatta, könnyen vezethet a bosszúállás szellemének érvényesülésére t Kifogásolja, hogy az agrárreformnál súlyos igazságtalanságokat követtek el es lépten-nyomon reszltehajlás mutatkozott^ Teljesen elhibazottnak tartja az ilyen politikát, mert kockára teszi az ország belső békéjét- és mert a románság nem ezen az uton, hanem a kisebb— í ségekkel való szabad versenyben a maga erejéből kell,hogy elérje ezt a célját, Ismerteti azokat a sérelmeket,amelyek során a szász vagyont több mint egy milliárd elvesztésével érték. A kormány iskolapolitikáját jellemezve rámutat arra a nagy ellentmondásra, amelyet, az Apponyi-féle iskolapolitika ellen harcoló törekvések ás a kormány mostani erőszakos intézkedéecL között vannak,Anghelescu miniszter teljesen megnyirbálta azokat az iskolai szabadságokat,amelyeket Apponyi törvényei a kisebbségeknek meghagytak* Az érettségi törvény axxxxxxjaxs&j-c x vxYYY-/]ficyCTtp.YY a nemzeti kisebbségeket megfosztotta attól, hogy abszolváló vizsgákat- tarthassanak, az anyanyelv használatának jogát lényegesen megcsorbitottákj a felekezeti iskolák létesítésének j%5t szűk korlátok közk^é szoritottak. ^ r A közigazgatási reformból hiányzik a kisebbségek anyanyelvének használatára vonatkozó mindennemű intézkedés. A tervezet nyilvánvaló célja az, hogy a kisebbségeket megfossza attól a jogtól,amely 1918. előtt a román kisebbségnek is szent joga volt»Mig agmagyar uralom alatt Iván Miklós püspök^mint a nagyszebeni törvényhatóság tagja és Voicu Nitescu mint a brassói törvényhatóság tagja anyanyelvükön tárgyaltak^ a közigazgatási reform ezt most a nemzeti kisebbségeknek nem engedi meg,A német nyelv haszhálatát nemcsak a közigazgatásban, hiííem a gazdasági életben is mindinkább, megszorítják és lehetetlenné teszik,amivel csak fokozzák azokat a sérelmeket,amelyek miatt a szász nép lelke tele van a legmélyebb keserűséggel. A közgazdasági életben számos eset bizonyitja, hogy a kisebbségek nem élvezik a jogegyenlőséget,A miniszterelnöknek arra a kijelentésére,^ hogy akisebbsegeknek az állammal szemben a legteljesebb és legőszintébb lojalitást kell tanusitaniok, azt feleli , hogy a szászeágnak nincsen szüksége jó magaviseletről^szóló bizonyítvány keresésére, mert a medgyesi csatlakozás óta lojalitását gyakran bebizonyította. Épen ez adja .meg azonban a szászoknak az erkölcsi jogot ara, hogy a kormány erőszakos politikáját szigorúan megbirálják* Rátér azután a miniszterelnöknek arra a kijelentésére, hogy Románia nemzeti állam és erre vonatkozólag a következőkot mondja;Egy államnak ^ jellegét nem lehet törvényekkel, hnem csakfa'valóságos helyzetből és a tényekből fakadó megállapításokkal meghatározni,Az állam jellegét nem intézkedések vagy külső elnevezések adjak meg, hanem a tények és a körül. menyek ereqe. A rofcán állam kétségkívül nemzeti állam abban az értelemben, hogy a román nép számánál.és hatalmánál fogva az államban domináló helyzetet tolt be•Nem lehet^azonban egy állam nemzeti állam az ismeretes politikai, doktrína értelmében abban az államban, ahol 5 milliónyi olyan polgárp'l,,amely nem tartozik az államot vezető néphez és amely az egész népesség 1/3-át teszi ki, Litvániában, Észtországban a kisebbségek a lakosságnak 1/5-ét sem teszik-ki, mindamellett nekik a-törvény széleskörű nemzeti autonómiát biztosit, A miniszterelnök jól ismeri a történelem erejét. Reméljük tehát, hogy majd ő is be fogja látni, hogy az idő a kisebbségekert dolgozik és a kisebbségi kérdés az ut3#hi öt évben a világpolitika problémájává vált, | ? a 9 J'XMK A miniszterelnöknek arra a kijelentésére, hogy a gyulafehérvári határozat csupán nemzeti manifesztáció volt és nem jogforrás, Roth Ottó Hon3 kijelenti,hogy a gyulafehérvári határozatik, a kisebbségre nézve a román m állam Magna Charta-ja .A kisebbségek nem "fognak szűnni hivatkozniGgula- ^ fehérvárra és ^követelni fogják az ismeretes határozatok végrehajtását*' *t| Utólagos törvényhozási eljárással nem szabad ezeknek az ethnikai és poli- ."J tikai jogok) forrását megzavarni, A^ministerelnkifkif ogásolta, hogy Polónyi *w szenátor a Külföldre való appéaal^cst„emlegette.
