Napi Hírek, 1925. március/2

1925-03-31 [0104]

K-as s a , nárcius 31. /Cetoh Távirati Iroda/ A x^mr keresztényszocialista párt titkárát, Flois ^annt, akit annál; ido jón a kassai püspökség épület eben.történt eseneny ékkel kapcsolatosan letartóztattak, na 100.OCO cseh korona biztositék ellenében szabadlábra helyezték. A biroi eljárást - tov bb folytatják. /MTI/ [ck Londonból jelentik a Magyar Távirati Irdoának: Legutóbbi alsóházi beszédében Lloyd George a genfi jegyzőkönyv hiányait birálta. Beható példák alapján igazolta be, hogyha kötelező döntőbíráskodás alapelve nem vihető keresztül.Románia \ is híve a jegyzőkönyvhek^mondotta Lloyd George. Vajkon hajlandó volna-e ez az állam a vitás magyar területekre nézve a döntőbíróság.Ítéletét elfogadni? Csehországnak is vannak vitás határkérdései Magyarországgal. Hajlandó volna-e Qsehország ezekkel a kérdésekkel döntőbírósághoz fordulni? A csehek arra törekszenek^ - folytatta Lloyd George hogy bizonyos magyar területeket a :.aguk részére megtartsanak, -'tatisztikájukat olyan mődon' állították össze, hogy azzal mindent bebizonyi^íiak, • amit be akarnak -bizonyítani. A vitá3 területen véletlenül épen egy magyar képviselőt választottak meg.Haj landol: lennének-e erre a területre vonot-r kozöan a döntőbirőság Íteletének helyt adni? Londonból jelentik a Magyar Távirati Irodának: A Financial News munkatársa beszélgetést folytatott a jelenlejg Londonban időző Gratz Gusztáv dr. volt magyar külügyminiszterrel Magyarország a tőkeszükségletéről.Bevezetéskép a lap kijelenti, hqgy Magyarország a háború előtt a német és.osztrák tőke érdekkörébe tartozott.Néhány jeientektelen kivételt nem tekintve, a bocsi,valamint a német pénzpiac kielégítette a már akkor is tőkeszegény Magyarország tőkeszükségletét. Azóta különböző eseménye!: következtében ennek az országnak ^ tőkeszegénysége jelentékenyen'növekedett. Ausztria és Németország pedí# maguk is segítségre szorulnak. Ezért ma'Magyarország kénytelen elsősorban a londoni ésTnev/yofki pénzpiachoz fordulni. Ennek ellenére közvetlen összeköttetések hi/ján az angol és az amerikai tőke Magyarország iránt' meg kisebb érdeklődést tanúsít,mint Németországgal és Ausztriával szemben, minthogy ez utőb.i államok állandóan összeköttetést tartottak fenn a nemzetközi pénzpiaccal,mig a vezető magyar bankok csak Béccsel- vagy Berlinnel állottak összeköttetésben. Dr.Gratz kijelenti,, hogy a kölcsönvevő és a kölcsöntnyujtő közvetlen érinösezésemind :et fél érdekeit szolgálja. Magyar vállalatok kölcsönt kaptak Belgiumban, de ehhez csak bécsi bankok közK vetítésével juthattak,amely éknek összeköttetésük van Brüsszellel.Attól kell _tartani, hogy közvetlen összeköttetések hi/ján a Magyarországba törekvő angol ós amerikai tőke csak más kontinentális piacok közvetítésével juthat oda. Ennek az less a következménye, hogy Magyarország maga. : sobb kamatot fizet,dc a tulajdonképeni kölcsöntnyujtő mégis kevesebbet aap, a különbözet pedig a közvetítő kezébe vándorol. Ez az oka annak, hogy az i

b

azi kölcsöntnyujtő nem élvezheti teljes hasznát annak a nagy aamat iabkulonbségnek,amoly Magyarország és a Nyugat között fennáll. Vannak Buuapesten elsőrendű kereskedelmi házak,amelyek 20 fa-ot és még többet is uajlandók fizetni rövidlejáratú kölcsönért, ugy hogy az ide-en toúe ott szép haszonra tehetne szert. Ugyanez áll az áruhitel tekintetében is. Az angol textilkivitel nagyrészét svájci cégek bonyolítják ' le, mert az angol exportőr szívesebben hitelez a svájci kereskedőnek. A .

;

ozvetitok. kívánta haszon jelentékenyen'növeli a' textilgyártmányok urat s ennélfogva csökkenti a piac vánárló>i:egesaégét. Közvetlen összeköttetés esetén ez a nehézség is megszűnnekM f Magyarországon igen szívesen látnák az angol tőkét, akár rövidlejáratú, a.car hosszúlejáratú kölcsönök formájában.A kormánynak ugyan nincsen szüksége további kölcsönre, • hisz voltaképen a nemzetközi kölcsönre sincs sztuisege minthogy az állami bevételek fölösleget mutatnak fel, de peIonnak okaert az^államvasutaknak újjáépítési célokra tőkére von o.u, sege^a törvényhatóságoknak, továbbá az ipari és mezőgazdasági vállasoknak ugyancsak külföldi hitelre van szükség ,amelyeket produktív ^Ira akarnak felhasználni. >..^