Napi Hírek, 1925. március/2

1925-03-17 [0104]

/A választójogi bizottság üléséről szóló tudósításon,folytatása./ Az etetés, itatás kérdésére térve át, a javaslat idevonatkozó intézkedésével sincsen^megelégedve. Azt várta volna, hogy a javaslat az etetés,itatás gondolatát egyszerűen elutasítja magától.Nem lát^a, hogy miért van erre szükség,kivált ma, amikor decentralizálva folyik a szavazás. Nem erti,^hogy miért kell vendégül látni a választókat, hiszen igy sok viszszaeles történheti Az ajánlás oly tényező, amely a választások tisztaságának szempontjából kardinális jelentőségű. Véleménye szerint a legsúlyosabb lelkiismereti ^kényszert fejtik^ ki akkor, amikor kényszerítenek valakit arra, hogy aláírja az ajánlóivet. Az etekintetben megnyilvánuló terror a legkisebb e/^yedekig elmegy. Az ajánlási ivek terén az elmúlt időkben igen súlyos,visszaélések történtek. Felveti a kérdést, nem lehetne-e mindenkinek aj^nlóivet kiállítani,amellyel azután elmenne a biróságnoz^ s ott lepecsételtetné. Ezzel a közigazgatási szervek visszaéléseit lehetetlenné tennékJ^Tagadja azt, hogy a titkos és nyilt szavazás kérdése még mindig problémája a választási eljárásnak, mert ez a kérdés eldöntetett már az egesz világon. Talán az egyetlen az orosz szovjet, ahol nyilt szavazás van. Megállapítja, nogy Szilágyi Dezső mér 1885-ben azt mondotta, hogy az alkotmány demokratikus átalakulásával párhuzamosan a titkos szauzást is behozták • I mindenütt. De különben is eldönti e kérdést az az igazsá ;, hogy a titkos szavazás az egyetlen orvossága a választási visszaéléseknek. A nyílt szavazás a hatalmi terrort zuditju a választók nyakába. Zavarosnak tartja az indokolásnak a nyilt szavazásra vonatkozó részét, amely szerint á falusi kerületekben az emberek ismerik egymást, a felelősség érzetének problé- >> mája tehát megcsókken és nem játszik szerepet, Ebből* logikuson épen az }" következik,'mivel a felelősség kikapcsoltatott, tehát; be kell hozni a r

J? titkos szavazást. Komikusnak tartja az indokolásnak azt a részéi, mely CL" azt mondja, hogy a titkos szavazást az ipari munkásoknak megadják, mert ez ennek a társaduimi rétegnek már régi kívánsága. Ha ez elegendő arra, hogy a kormány ilyen kérdésben deferáljon, kérdi, hol vannak a kisgazdatársadalom képviselői, miért nem állanak oda ők is és miért nem kérik hogy mentesítsék a falu népét a terrortól, amelynek a nyilt szavazás esetén kiteszik okot. Megemlíti, nogy az 191é. evi XIV, törvénysikk a rendezett tanácsú varosoknál a titkosság mellett döntöttr- A kőtelező szavazás, a elyet behoznak a nyiltszavazásos kerületekben, s amely Sduol a világon nincs meg nem egyéb,mint a terror intézményes elősegítése. A zárórával való visszaélés Koraeset is rendezendőnek tartja. Szükségesnek tartói, hogy kényszerítsék a munkaadókat arra, hogy munkásaikat ne zárhassák el a választójog gyakorlásától^ A peticionólasi eljárással foglalkozva, a közigazgotási^biróság bíráskodását nem helyesli. Egyrészt a Kúriánál nagyobb tekintélyt lát/ amely a politikai befolyásolhatóságot jobban kizárja,másrészt pedig a kozi^az- ! gatasi bíróság allindoan közigazgatási természetű dol-:o+.!, xl iOglalkozil- és ez elveszi érzéket a jog szigorú alkalmazása iránt. Nehezményezi, hogy a választó 5 százaléka szükséges a petició aláírásához. Ha ez a rendeliezés a valóságba is átmegy, akkor a peticionális eljárás teljesen ismeretlen fogalom lesz mert ez borzasztó^ tortúrának teszi ki a tíeticionálókat. Nehezményezi a javaslat 141. szakaszat,, amely az eddigi jogállapottal szemben megengedi,hogy az igazolt képviselővel szemben is fel lehessen hozni olyan választási kizáró okokat, amelynek p. választásnál fenforognak. Ezáltal a képviselőt terror alá helyezik o kénytelen lesz a többség akarata szerint mozogni .jEzek után a képviselői eskü kérdésével -foglalkozik. Igazat ad az indokolásnak abboiö hogy ilyen esküt mas törvenyhozótestület tagjaitól is megkövetelnek, ez azonban^ csak ünnepélyes formula, amelyhez szankció nincs fűzve. Nem szabad azt hin- -I ni, hogy csak a szociáldemokraták esetébyn lehet alkalmazni azt az esetet * amikor a képviselőre, külső befolyás érvényesül. A parlamentnek vannak paptagjai, akiknek vannak olyan nexusai^, amelyekre tekintettel kell lenniök.Itt vannak az érdekképviseletek. Ezek nincsenek bizonyos nexusban egyes képviselőkkel? Ezt nem lehet ilyen egyszerűen eldöntöm. Hivatkozik például Angliára, ahol a konzervatív pártnak ós a liberális pártnak is megTVann ik a' ° maga szervezetei es a pártol: állandó kontaktusban Vannak képvisolőtagjaikkil. /Vége következik./ ;