Napi Hírek, 1925. március/2

1925-03-30 [0104]

§ S z. e g e d , március 30.Vasárnap délután négy órakor a Magyar^ Nemzetgazdasági Liga ismeretteri esztö előadást tartott szép számú közönség részvételével.Ott volt Koszó István dr.telügyi államtitkár,Rausch Aladár kormányfőtanácsos a Baross Szövetség országos elnöke,Aignase Kárcly dr.főispán, Somogyi Szixveszter dr.polgármester,Dezső Kázmér dr.nagykörösi polgármester , Löt he József dr.egyetemi tanár,Téth Imre dr. és Pálfy József kormányfőtanácsosok, továbbá Rfetcng Jáncs MÁV.üzletveiete ,Buócz Károly dr.rendőrfő tanácsos,Wimmer Fülöp a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és a város intelligenciájának szine-java. Az előadást Sziegler Arhold,a Baross Szövetség helyi fiókjának elnöke nyitotta mag.Elsőnek Kossalka János dr. egyetemi tanár ismertette a Magyar fiernzet^azdasági liga céljait;A Magyar Nemzetgazdasági Liga megalakulásakor céljául tűzte ki azt,hogy egyesitse kebelében mindazon létező érdekképviseleteket,amelyek a gazdasági élet kül'nDözö terein tevékenységet folytatnak.Második feladata a Ligának a keresztény társadalom gazdasági érdekei- a neK elöbbrevitele volt.Hogy szellemi téren is ki tudjuk termelni a magunk igazságait,termeszetesen egyesiteni kellett a Magyar Nemzeti Liga keretében minden szellemi eröforrást.amellyel ez az ország rendelkezik és ezért clyan étfogó szervezetet létesítettünk, amely szintézise az egész gazdasági ejtetnek. Ilyen munka a múltban nem f^lyt és ezért a jövőben szükségünk van az egész ország megértésére. Következőnek Ihrig Károly dr.egyetemi magántanár tartott előadást * • "A termelési ágak összhangjáról." Arra a következtetésre jutott,hogy a termelési ágak közötti súrlódások az utóbbi években nem jutottak volna annyira,ha nem szaporodtak volna el azok az emberek,akik nem produkáltak,hanem a termelési ágak egymástól való eltávolításából keresték megélhetésüket.Azért támasztottak elégedetlenséget,mert mint a csukának,kedvezett nekik a zavaros viz : sok kis halat lehetett bekapni.Mindenekelőtt az ezek_elleni küzdelemben kell megtalálni a különböző termelési ágaknak egymást.' Ezután Hoepfner G-uidó müépitész beszélt a lakásépítés probléma-^ járói.Ez a súlyos probléma nemcsak a trianoni béke és a megcsonkított határok folytán vetődött fel,hanem oka 3 nek a gazdasági helyzet is.amelyben nincs vérkeringés,nincs pénzforgalom,továbbá a kereseti lehetőségek csökkenése , a 'munkanélküliség növekedése,a B-listások szaporodása és a kereskedelem és ipar terén egyre nagyobb tömegben jelentkező csődök. Végül'Kozma Miklós min.tanácsos,a Magyar Távirati Iroda vezetőbe szólott.AZ előadó a propaganda a hírszolgálat fontosságát fejtegette és utalt arra,hogy a mult időkben,amikor külügyi kérdésekben álmagyar közvélemény a legritkább esetekben nyilvánult meg és a sajtó is aránytalánul^keveset foglalkozott e kérdésekkel,a propaganda és a hírszolgálat fontosságát elhanyagolták. A háború tanitott meg minket arra,hogy milyen nagy jelentősége van a propagandának és a hirszolgá aatnak a külföld helyes tájékoztatása és a mi igazaink érvényesítése terén. A hábo'^ruban. saját kárunkon tapasztaltuk, hogy az ántánt milyen kitűnően használta exlenünk a propaganda,fegyverét. Magyarország mai helyzetében nem rendelkezünk olyan összegekkel, aminők a nagyszabású propagandához szükségesek.Mégis sikerült mér eredményeket elérnünk a külföldön,ma már egész Európa érzi,ha nem is meri még bevallani,hogy a középeurópai gazdasági egység szétdarabolása károsan hat ki valamennyi európai államra.Neühk az igazság pnnpagandájávai kell küzdenünk.Minden lehetőséget meg kell ragadnunk,hogy lebontsuk azt" a kinai falat,amely a háború után következő első esztendőkben jóformán telftesen elzárt bennünket a külföldtől és hogy megfelelő légkört alakitsunk ki arra az időre,amikor majd az elkövetett igazságtalanságok orvoslása napirendre kerülhet. A propagandában igen nagy szerep jut a sajtónak.Propaganda és_hírszolgálat azonban nem ugyanaz.A hírszolgálatnak célja,hogy egyrészt a kül-' földön történő politikai,gazdasági és egyéb eseményekről hü képet adjon,masrészt a külföldet tárgyilagosan tájékoztassa a Magyarországon törtébe esemé/ ríyekrül. Magyar országnak a múltban nem volt önálló hírszolgálatba külföld delééért ezt a szolgálatot a bécsi központi hírszolgálati iroda bonyolította le.l háború után azonban közvetlen szerződések utján összeköttetésbe leptünk , a világ valamennyi elsőrangú hírügynökségével és önállóan rendezkedtünk be erre a hírszolgálatra.Ennek fontossága különösen abban rejlik,hogy módunk van a külföldet az igazsághoz hiven tájékoztatni saját magánkról és ellensúlyozni tuujuk azokat a törekvéseket,amelyek ferde megvilágításba akarnak bennünket helyezni. /Fo ly t. kő v . / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR