Napi Hírek, 1925. március/2

1925-03-28 [0104]

/Válasz ,ójogi bizottság ki. folytatás. / , /itakovszky Iván lu::s,d^o!: folytatása/ A külföldi példákból láthatjuh, hogy az analfabétái: százaléka és a válasz toknak a nópossoghoz viszonyított aránya ogyriás' cl párhuzamosan hala ho_y minél több az analfabétái: száma az ogyos államokban, annál kevesebb al| választó, liindonütt azt látjuk, hogy a nemzeti rtüvoltSeg emelkedésével haladta!: tovább . választójog kiterjesztése torán. Ha po< ig a mi analfabétáin!: és választóin!: számát összehasonlítjuk, akkor ugyanorrc~oz ere menyre í'cgurl: jutni, Ki vét c]£ csak a Balkán államok és a bennünket környező államok képeznek, ahol a választójog igen széles alapokra van lefektetve, do kérdi ni v erJ| köj.csöcebb: az-e, ho; bevalljuk őszintén, hogy meg el vagyunk maradva köz-.' müvcltcs, kulturális és gazdasági téren, társoar.lui életünk fejlettsege terén és ennek kövéétkzem egeit levonva szükebbköró bocsülotes választójogot csinálunk, vagg^lválasztjukka l^gjfc bflifcfiitl ftóAotX hogy t.i. csinálunk névleges demokráciát, választójogot- adunk mindenkinek, ellenben parlament áriam: | nincsen és a politikái kérdések nem a parlamentben oldódnék meg, hanem qőftszck iDi-mányintezkődesek során, yagy a rovolrorck és a bandák harcai döntik azt el. Véleménye szerint sokul . • helyesebb oszlató konzervativizmust csinálni, mint hamis demokráciát, omelnnek ere menye "4fcfcL?AJÁhflffcÉ 1 Ü^CLJ eltávolodunk a tiszta parlamenti élettől. OtóZACOS-I^VttlAR 7 -Avc- K szekció Beszél ezután a körületek beosztásáról, kifejti, hogy az orrol szóló javaslat csak akkor lőhet elkészítem, hja már meg van állapi tv:, a választók száma. WM Licüioli azután azt, hojv a név j e

gy z ékeké ól való kihagyás ellen való felszólalás jogát azért adtak- megfeni: az erdekelteknek, mert a tapasztalat azt mutat te., hogy ezzel a jeggax lelkiismeretlenül éltek. ELmol: a visszaélésnek elejét akarjé3: venni, és a felszólalási eljárás komolysáktl akarják biztosítani. A választők hivatalos összeírására vonatkozólag teet inditvá.gával szénben kifejti, hegy ez teljesen lehetetlen. Ez csal: mind - teoretikus követelés alhat ja nog a bolyét. Szóvátcszi, ezután . ^.zutaa. az ajánlás rendszerét.: tagadja, koy ndm lehetet volna ajáníőivehet kapni, mindenki, akinek' erre szüksége volt, a bolügymiuiütoriur^aia beszerezhette. • Beszélt ezutái: az agitáció szabadságának kérdéséről. Líegállapitja, hogy a törv.cnyjavaslat nagyon liberálisan intézkedik, araikor kimondja azt, hogy a választási időszakban mindenki a hatóságok tudtával, bojoloutés >J<Ln \ gyűlést tarthat. £ javaslat megmondj.:, hogy a belejtést tudomásul kell vonni és a hatóságok joga mindössze arra ^szorítkozik, hogy más időre, vagy más helyre tüahesso ki a gyűlés- megtartását. Szil' gi Lajosnak arra a, mogjegyzésére reflektál azután, hogy az utóbbi időben több olyan néptyülést nem.engedélyOztok, amelyeken szocialdomol-rata és polgári ellenzéki képviselők is felszólaltak volna. Hangsúlyozza hogy az együttessen tartott gyűléseken a- marxista alapokon álló tömőgéhben 'M azt a félreértést kelthetnék, mintha az o messzemenő szociáldemokrata programjukat nemcsak a szociáldemokrata vezetők, hanem a polgári osztályok ve* vezetői is osztják. De egy másik ok is szól a közösen tartott népgyűlések ellen és pedig az, hogy mihelyt mparlamenti munkát kint népgyűlésen akar- g:' jük elvégezni, lecsúszunk a tiszte parlcmicntorismun útjáról és oda ^jutunk, hor-v a nemzeti tanács intézményéhoz hasonlatos fiók parlamentek képződhetnek. . ... Az etetés-itatás kérdésében a javaslat az 1899. évi XV. t.c. orro^ vonatkozó intézkedéseit akarja precízebbé toram, és a "szokásos vcndágAátac kifejezés bolyéw a"rondós rokoni és társadalmi érintkezés kerdíh belül szokásos vendé-látást ". ' . teszi, aminél fogva sokkal szigorúbb, mint az y 1899. évi XV., t.c. Teljesen eltiltani a vendéglátást már csak azort sem lehet, mert ez lehetetlenné tonné a társadalmi életet és ezért arra kall •. töreLcdni, hogy mim él szükebro szorítsuk azt a korctot, amelyben az ót otositatásra vonatkozóan megengedett olyan kivétel lehetséges, amelyben a választás befolyásolására irányuló szándék hiányát joggal lehet feltételezni, ha az elv fenntartásával jobb szöveg kerülne a bizottság ele, szivosen elfcgadom. *. Azzal a kifő-ássál szemben, hogy a tervezett képviselői osku arra kötelezi a képviselőket, hogy külső tényezők utasításának magukat ala ::o" /•-'' és ezzel megakadályozza, hogy a képviselők esetleg erdeli-kepviselete; '"vagy választóik közóhajtásainak eleget tegyenek, meg kell állapítani, i-ogy a választók utasítása formailag nem is áll fenn, és mikor az eskü natarozotr tan utasításról beszél, nem íehot szó arról, hogy érdekképviseletei: vagy választók óhajtása ohhe.k fogalma alatt volna érhető. /Hassay Karoly: Az esküben utasításról vagy irányításról van sző./ iUUééj . /;Polytatása következik:/ .