Napi Hírek, 1925. március/2

1925-03-28 [0104]

Az ország akkori tragikus helyzetében azonban hozzájárult ehhez a kísérlethez a parlamenti béke megmentésére. Szilágyi képviselő urnák pedig legkevésbbé adhatott utasitást a választójog megszavazására vonatkozóan, mert ő akkor már régen nem tartozott Tisza István gróf követői közé, e- - M A javaslat részletei közül meg kell emlitenifc hogy lényeges különbség van a négy eleminél: elvégzése és az irni-olvasni tudás követelménye között, amelyek ellenzéki részről egyenlő értékű követelményként állitották be, mert a négy elemi iskola elvégrése nemcsal: magát az irni-olvasni tudást, hanem bizonyos általános és erkölcsi nevelést is jelent. Minthogy pedig a négy elemi elvégzése is mindinkább általános lesz,^ nemcsak az irni-olvasni tudás fog elterjedni, fel kell .vetrfe a kérdést, miért ne lenne ez a választójog is olyan fojlodésképes, mint az,

f

amely 1918-ban Vázsonyi képviselő ur javaslatára készült. A logikus álláspont ebben a kérdésben tulajdonképen az, hogy a népoktatási törvényben^megállapító tü.minimális elemi,müveltáég, a hat elemi osztály elvégzése legyen a választójog alapja. Ez volna helyes választójog. Ellenzéki részről'azt is felhozták, hogy a háború előtt voltai:, akik arra az esetre, ha nemzeti hadsereg volna és igy a katonaság teljesen nemzeti nevelésben részesülne, elfogadtak volna az általános választójogot s ezért ma azt megvalósitandónak tartják. Minthogy azonban ma nincs általános szolgálati kötelesség, mint annakidején, cz az érv a múltnak az érve, és a jelenben nem alkalmazható. , Vázsonyi igen t, képviselő urnák arra az érvelésére, hogy az altalano választójog ollenzői számára a nemzetiségi.- kérdés csak ürügy volt, tulajdonképen a 67-es alap megvédelmez őséről volt szó, fel kell hoznom, hogy a • :• nemzetiségi kérdés nemcsak ürügy volt, hiszen a 48-as táborban is nagyon sokan ellenezték az általános választójogot, cz a tábor podig nem akarta a 67-es alapot megvédelmezni. Tisz István is tulaj donképen a parlament szinvonalat akarta védelmezni a demagógiával szemben. A nemzetiségi veszedelmet akkoriban is csal: mint járulékos érvet hozták fel. A demagógia^cllen küzdöttek. A társadalmi veszedelem ma is meg van, nem szűnt meg, sőt erösebb lett mint volt. annak idején és mcsak következetesek vagyunk magunkhoz amikor olyan választójogot igyekszünk-megteremteni, amely a nemzeti hazafias alapon allpolitikát lehetővé teszi. , v

. Az az érv sem áll meg, hogy a Vázsouyi-félo javaslat bővebb volt, mint a mostani javaslat. A mell ékjogcímek a praxis stempontjaból alig juthatnak érvényre, mert a külömböz-ő jogcímek egymással konkurálnak. vélemény szerint a tiszta képet a váladztók össze Írásának végeredménye adja. Azzal az érveléssel szemben, hogy 1 szükségtelen az óvatosság a Választójog kiterjesztése terén akkor, amikor a kormány a házszabályrevízióéi, tetg alá hp

Z

ta, kifejti, hogy a kormány meg nem ura a parlarue.rt nem azáltal, hogy a házszabályreviziót megalkotta, ezzel mindössze tobb módot nyort arra, hogy a parlament akaratának megnyilvánulását bizonyos záros határidőn belül elnyerje, ezzel azonban a határozathozatal mikoatjot nem befolyásolja. Abból, hogy a házszabálytoviziót a kormány megalkotta, még nem következik az, hogy most már az általános titkos választójogot kell behozni. ... dl ITem irja alá azt a tételt sem, hogy a klotüruck egyonoe következményi az általános választójog kell hogy legyen mert ez a két kordes egymástól teljesen független. Ott van szükség szigorú házszabályra, aaola parlament munkájának tiszta és ideális .rendje megszűnt. Nálunk mindenesetre a két kérdés felszínre vetődést^,a házszabályok praktikusabb •megalkotást és a választójog körüli óvatosságot ugyanaz a korulmemv TO»ZJ indokolttá: a politikai élet ugyanis kezdett lecsúszni a magps. színvonalr o 1 Horn ismeri cl helyesnél: azt az állitást, hogy egész Európában általános választójog van, titkosság van s ez elöl csal: mi zárkózhatunk ed. egyedül. /: Foly . köv. :/