Napi Hírek, 1925. március/2

1925-03-20 [0104]

/Dopsch tanár látogatásáról szála tudósítás folytatása/ Hónán Bálint, Varjú Elemér, Lukinich Imre muzemmi igazgatók, Eckhardt Ferenc és Magyar Zoltán osztálytanácsosok, Herzog József, Miskolcy Gyula és Mályusz Elemér országos levél tárnokok. Gróf felebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter a következő fel-* köszöntővel üdvözölte a vendeget: - Az egyes nemzetek lénye és sajátosságai bizonyos tipusokhan különösen pregnánsan jutnak kifejeásre. Ezek a tipusok különbözők az egyes népeknél. A literátor, aki a mi «... tényleges renaissanconk előtt újjáélesztette a magyar " nyelvet és a magyar irodalmat, a

y/

tábla1 birő^az ő józan gyakorlatias eszével, a,nagyasszony^ a magyarWatróna házias társadalmi és hazaiias erényeivel nemes 'tipusai a magyar népnek, A németségnek ilyen jellegzetes tipusát látom én a német tanárban, aki egyedül áll az egész világon. Két tulajdonság kapcsolata alkotja a német tanár lényegét: kutató és tanító ogyjgzomélyben-r Jk-ni ig^en ^tisztelt vendégünk, dr, . . _hUopsch r ,*. .rprofesszor nagybecsű személyében egészen kiemelkedő módon cgyesiti"_et a két tulajdonságot. Mint kutató theoriáival és• konstrukcióval uj utakat tört a jogtörténetben és a gazdasági történetben. Mint tanárnak osztályrészéül jutott a , professzor legnagyobb : öröme, iskolát alapitott és a hálás tanit- 1 ványok egész raja követi akitünő mestert. A német professzorok nemes képviselője, Dopsch udvari tanácsss, az úttörő kutató es a nagy tanitó sokáig éljen ! — Dopsch professzor az üdvözlő beszédre mondott válaszában ki jol öntötte, hogy tegnapi előadása óta , amelyben r. gazdasági és tárdadaimi történetről és abban a tömogeKjelcntőkségéről szólt,..megváltoztatta tudorányos álláspontját és individualista lett. Ezt gróf iílebelsbcrg Kunó miniszter okozta, akinek nagy szervező munkáját és kiváló vőzetőtehetségét olyan csodálattal látja, hogy egyre jobban növekszik bennö az: irigység a magyar tudományos' élet szervezettsége és fejlődése miatt. Poharát gróf Kiebolsborg miniszterre üritotte. A villásreggeli u ;án Dopsch professzor megtekintette a Tudományos Társulatok sajtóvállelatónak és az egyetemi nyomdának egyesitett üzemét, akol a magyar luddoányos társaságok kiadványainak jólmükcdő szorvezetét szintén hagy megelégedéssel szemlélte ucg és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a tudományos szervezettség terén Magyarországon élért eredmények a külföldön számos helyen utánzásra fognak találni. AíTI/ _ ÜKSn\CüS kF.Vkl.TAR K szekció § A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete nárcius 19-én Weiss Fülöp eliaökletc alatt vezérigazgatói ertekezletet tartott, .amely a mérlegvalódiság hclyrcallitásánok kérdésével foglolkozctt. Az értekeelet a következő határozatot hozta: . r Az értekezlet a mérleg valódiságának mielőbbi helyreállítását szükségesnek találja oly módozatok mellett, amelyek egyfelől lehetővé teszik megfelelő átértékeléssel készült uj megnyitó icltár alapján a társaságok vagyoni "helyzetének, valamint az alaptőke és tart, lék tőke nagyságának vég-"'" leges megállapítását, másfelől biztositják a társaságokat, hog -okot a mérleg valódiságának helyreállítása végett foganatosított műveletekből sau adókjf sem illetékek cimén ne nem terhelik, A véglegesség szempontjából szükségesnek tekinti az érthkeztep, hogy az aranyertéken alapuló uj pénzrendszerünk mielőbb állapittassék nog es a társaságok átértékelt mérlegüket nór az uj pénzrendszer pénzegységéhók alapulvételével, tehát úgynevezett aranynérlégként állitsák fel. '• Az értekezlet ugy találja, hogy az uj pénzrendszer ncgállapitására innar komoly akadály nincsen és kívánatosnak tekinti, hogy az uj pénzegység ^érnesuly a akként határoztassék neg, hogy a pnpirkkcronából való át- . menetnél 10.000 korona legyen egyen^az uj pénzegységgel. Az^átértékelt mérleggel zárandó üzleti eV és a vonatkozó megnyitóleitar kezdc időpontjának meghatarozása szempontjából kivonatosnak tartja az ertekezle|.hogy kötelező kezdőpun.tul 1926. január elseje,illetőleg oly vallalal oknál, melyeknél az üzlctév^a nagtárévvcl nem esik össez, az 1926' ev január elseje utáni üzleti év clsoKápja állapíttassák aeg; megengedtessék azonban, hogy kesd£pnt eal 1925. jddtar elsejét, illetőleg üzleti évü!:noi> ezt követő első napját vehessék. _J p-C C'fti-O " k Aie.i a^részvénynévérték minimumának a meg állapi tását illeti, az értekezlet a nódositott osztrák aranyuérleg javSlat rendelkezéseinek megfelelően azt r erogoldást tartja célravezetőnek, hogy a* legkisebb névérték, /Folytatása következik/ <f dó