Napi Hírek, 1925. március/2

1925-03-20 [0104]

/ A választójogi Bizottság ülése. S. folytatás / Erdélyi Aladár / ^ Meskó Zoltán azt há/goztatta, hogy a falu'a városokkal szemben mellőzöttnek tűnik fel azáltal, hogy mig a falun nyilt szavazás lesz, a városokban titkosan szavaznak. Elfogadja Meskó érvelését, de ebből ép az ellenkező következtetést vonja le: a nyilt szavazást kell követelni a városokban is. Újból leszögezi azt az elvi állSspcntját, hogy a választások, tisztaságát^biztosítani kell, éppen azért mindazokat a módosításokat amelyek a választások tisztaságát akarja tj ztositani, szívesen elfogadja. Majd Vázsonyi beszédével foglalkozva azt állítja, hogy amit annak idején Ferenc József és Károly királyok, valamint Tiőza István akartak uöiekedni az általános választójog tekintetéken, nem volt helyes, uéera az általános, egyenlő" választójog mentette volna meg az országot 1918-bán sem^hanem az/ha kitartottak volna Tisza *.« _2.~á személye mellett. Viselni kell a felelőséget akkor is, amikor az nem népszerűségei jár. Vázsonyi felemii tette azt is, hogy o nem helyesli azt/ hogy a ^választók 10-?6-ának kell valakit képviselőül ielölni. Ezt a választások komolyságának szempontjából a maga részéről helyesnek tartja annál is^inkább, mert régebben is előfordult,hogy egyesek minden komoly remény nélkül felléptek és azután szavazóikat «liferálták" a másik jelöltnek. Újból^visszautasítja azt az "állítást, amely szerint a kormány pártutalmával tehetetlenségre kényszaritette az ellenzéket. Az ellenzéket szerinte senkisem kényszeri tette arra, hogy tehetetlen legyen, okosabb lenne szerinte, ha az ellenzék bevallaná, hogy nem jár el helyesen és nem tette jól, hegy passzivitásba vonult. Hogy párturalomról^nem lehet beszélni ezt azzal is bizonyltja, hogy bár hónaook óta távol van az ellenzék a nemzetgyűléstől, napidijaikat nem vonták le, pedig azt becsületesen meg kellene szolgálniek. A nyilt szavazást " ' Jo \ L külömben azért is ftelyesli, mert mindenkinek nyíltan, hecsületesen kell politikai hitvallását megtenni. /Vázsonyi Vilmos: Nem lehet hősökre alapítani a választójogot! Meg a klasszikus görögök sem voltak csupa höksök!/ Vázsonyi rámutatott arra,is, hogy nemcsak felülről, hanem alulról jövő terrorról is lehet beszélni. A kormánypárt mindent elkövet arra,nézne Is, hogy az alulról jövő terror lehetősége is kizárassék. Titkos szavazás mellett viszont nem lehet megállapítani azt, hogy ez az alulról jőve' terrcr honnan származik, Újból hangsúlyozza, hogy a tiszta választás hive minden vonatkozásban és #ppen ezért nemcsak a megvesztegetőt, hanem a megvesztegetettet is súlyos büntetéssel kell sújtani. Összegezve az elmondottakat, kifejti, hogy a négy elemi iskolai végzettség olyan jogcim, amely általános és amellett a fejlődésnek is tag teret nyújt. Tekintettel aira, hogy az az chajtása hogy a nyilt szavazás . ne legyen alkalom arra^ hogy bármieféle terrorral is meghamisíthassák a választásokat, mindenfele intézkedést elfogad, amely az ilyen terrort ós befolyásolást meggátolni képes. Elfogadja a törvényjavaslatot azzal az egy módosítással,^ hogy nemcsak a falvakban hanem az egész vonalon nyilt legyen a szavazás. S^zilágyi Lajos személyes kérdésben szólva reflektál azokra a^vádakra, amelyek öt és a passzivitásban levő ellenzék többi tagjait érték abban a tekintetben, hogy nem.teljesitik kötelességüket. Megállapítja, hogy a jelenleg passzivitásban levő 42 ellenzéki képviselő a legszorgalmasabb látogatója volt az üléseknek. Passzivitásuk magyarázata a kitiltások mellett abban van, hogy a kormány az uj szigorított házszabályokkal a szerintük komoly ellenzéki munkát teljesen es tökéletesen lehetetlenné teszi. Jfa^fa, t^f&fM/