Napi Hírek, 1925. március/1

1925-03-04 [0103]

X B é c s, március 4. A pénzügyi bizottság ma a hadügyi költségvetés tárgyalta. A vita során Vaugoin hadügyminiszter a többek közt kijelentette, hogy az öngyilkosság szomorú jelenségének a hadseregben valé elszaporodása nem a szolgálati körülményekben találja alapját, hanem abban, hogy az öngyilkosság általában a polgári lakosság közt is nagyon 'elterjedt. A minisz- : ter szembeszáll avval az egyes újságokban időnkint felmerülő óhajtással,, hogy a szövetségi hadsereget csendőrséggel és rendőrséggel helyettesítse^., amennyiben hangsúlyósqzts a határok és a hazai föld védelmének érdekében a szövetségi hadsereg fenntartásának szükségét. Bizonyos - mondta a miniszter- I hogy jelenlegi vederórendszerünk nem eszményi. Célunk az, hogy az általános hadkötelezettségen alapuld véderőrendszert,a miliciarendszert hozzuk be. Amig azonban ez az óhajtásunk nem teljesül, akaratunk oda irányul,hogy M a szövetségi hadsereg fennmaradjon és a st*gormaini szerződés rendelkezései-M nck keretei közt kifejlesztessék. A miniszter végül rámutatott a szövetségi hadsereg jeles tulajdonságaira, melyekkel*a hadsereg a köztársaság védelmének tényezőjét jelenti. m /MTI/ ' 'Í|J 1 L o n d o n, március 4./Magyar Távirati Iroda/ A kisantant küszöbön álló konferenciájával kapcsolatban a Manchostor Guardian a következőket irja: A'kisantant eredetileg Magyarország ellen irányuló biztonsági paktum volt.Minthogy most Magyarország a népszövetség védence lett, Románia pedig az Oroszországgal fennálló feszültség miatt szövetségeseinek állandó gondot okoz,többször felhangzik a kisantant közeli halálának jóslata. A feldarabolt monarchia utódállamainak feladata kétségkivül nem könnyű,de | idő és tapintat nem egy sebet meggyógyított volna, ha az utódállamok kormányai visszagondoltak volna a maguk nemzttejségének korábbi szenvedéseire és a győzelmet nem • < ' - [á/hatalafo érzésbe alapították volna. Még Seton Watson is elismeri, hogy az.a bánásmód,melyben a csehek^a tótokat reszesit^J^k,kifogás tárgyává tehető. A szerbek pedig a kisebbségekkel egészen imperialis\td'kV^ módszer szerint járnak el. A kisantant államai nem annyira az igazságban, mint inkább a katonai hatalomban biznak és kétszer akkora hadsereget tartanaki mint Franciaország; ennek következmenyeképen azután vámsorompókat kell feláll&taniok, hbgy a hadseregek költségeit előteremtsék. A kisantant delegátusai olyan országokat képviselnek, amely ékben nagy a hadsereg, elégedetlenek a kisebbségek, rosszak a gazdasági viszonyok. Helyesen cselekednének, ha szemügyre vennék ezeket * ' az .alapvető tüneteket, mert nincs az a diplomáciai ügyesség,amely belsőleg •. .Jállamoknak megadhatnák a stabilitást. pec^T.jCi-n. 1 í^^^, ^sj^iv+jfájt ° T :: London, március 4. A Reuter-iroda szerint angol hivatalos köröktől lehetetlen nyilatkozatot kapni azokról az esetleges javaslatokról, melyeket Németország a szövetségesekkel kötendő biztonsági paktumra vonatkozóan tett. Ennek a tartózkodásnak az az oka,ho

gy Némoit

országj o javaslatok természetének teljes titokban tartását •noga'ISerte;/ Éangsuíyozzálc,hogy a kérdés csj— -.amelyet kétszer (ismételtek^ az angol körök helyesen értékelik Az clso javaslatok Berlinből néhány hét előtt jöttek ős feltehető,hogy amikor Br.lfour a jegyzőkönyvről szóló memorandumát szerkesztette, Németország szándékairól tájékoztatva volt,Azóta az első német javaslatot gondosan :dolgozták./MTI/ Jjg^ . Q£T \ <j Felkar ettünk az aiapfx nyixatkozat közlésére: Egy reggeli lapban Haller István volt kultuszminiszterre^ kapcsolatosan olyan közlemény^jelent meg,mely szerint a Budapesti Aruhitelbank jelenlegi igazgatósága Haller István ellen a közoktatásügyi minisztériumi faüzletből kifolyólag bűnvádi feljelentést akart tenni. Ezzel szemben kötelességünknek tartjuk kijelenteni,^hogy igazgatóságunk Haller István egyéni felelősségét a bank régi vezetőségének ügyvitelével kapcsolatosan eddig nem állapíthatta meg és igy a lap által jelzett büntetőjogi feleiősségrevonás tekintetében természetesen nem is határozhatott. Budapestj 1925 .március 4. A Budapesti Aruhitelbank igazgatóság;/, nevében: Csiki Ferenc dr. ulelnöl#, Jámbor László vezér iga zj^^gos LEVÉLTÁR . . . , • Kszckdó