Napi Hírek, 1925. március/1
1925-03-03 [0103]
Bécs, március-3. /Magyar Távirati. Iroda/ A Neue Freie í: Prossénok jelentik Varsóból: A lengyel iapok hiradása szerint a Lengyel Bank küldöttséget menesztett Budapestre, avval a feladattal, hogy átvegye utol3Ó részletét annak a résznek,amelyet az Osztrák Magyar Bank felszámítása alkalmával Lengyelországnak megitéltek. Az utoTso részletet,amely 2,270.732 aranykoronát tesz ki, tizenhat ládában fogják Varsába szállítani . / • § G e n f, március 3. ^agyar Távirati Iroda/ Néhány hónappal ezelőtt Dutcsák Bazil czernovitzi rutén ügyvéd kérvényt terjesztett M a Nemzetek'Szövetsége elé, a csatolt területek lakéinak román állampolgárai ga ügyében. Ez a kérdés teljesen rendezetlen Romániában és a hatéságok rendszerint a kisebbségek hátrányára intézkednek. A román kormány a kérvénnyel kapcsolatban hosszabb, válasz jegyzékben igyekezett a kérvény, érveit gátolni. Jegyzékében mindenekelőtt felveti a kérdést, hogy elvileg lehetséges-e az, hogy egy ügytféd magánúton, anélkül, hogy egy bizonyos személy nevében beszélne és a Nemzetek Szövetsége valamelyik tagjának támogatását élvezni, a Nemzőtök Szövetségéhe* fordulhasson. Ez a kérdés most mér természetszerűen meghaladott, miután a Nemzetek Szövetsége a kérvényt szabályszerűen elfogadta. A jegyzék további részében a román kormány a következő közjogi kérdésekre hivja fel a figyolmetj A kisebbségi szerződés, amelyet csak öt hatalom kötött, módosithatja-e a tizenkilenc hatalom által elfogadott st.germaini és trianoni' szorzodéseket? Ennek lehetetlensége kitűnik magának a kisebbségi szerződésnek harmadik cikkéből,omoly kimondja, hogy a kisebbségi szerződés rendelkező sóit?" nom másithotják meg az omlitett békeszerződéseket. A békeszerződések azonban az állampolgárság megváltoztál sának egyedüli kritériumául az illetőséget, nem pedig a lakóhelyet fogjók fel. Ha nem igy volna, akkor bekövetkezhetnék az, hogy az a tizenhárom hatalom,amely nem irta alá a kisebbségi szerződést, a hajdani osztrák és magyar állampolgárokat még most is ilyeneknek tekintenék. De a kérdésben leginkább érdekelt két állam: Ausztria és Magyarország is, más felfogá- | son van; ezt bizonyítja az 1922.évi április 6-iki római egyezmény, amely szintén a békeszerződések egyedüli érvényességét hangsúlyozza.'A román kormány hivatkozik a magyar belügyminiszter rendeletére is,amely ugyan-. ( csak az illetőséget jelzi mértékadónak, "tekintet nélkül a jelenlegi lakóhelyre 1 '. Jogi szempontból a román kormány azt is kifogásolja, hogy Dutcsák Bazil a kisebbségi szerződés későbbi keltére hivatkozik. Egyébként is a trianoni békeszerződés C3ak Románia aláirása után vélt teljessé, ami a kisebbségi szerződés aláirása után hat hónappal történt. Dutcsák avval érvel, - mondja a • román válasz - hogy a román kormány felfogása nagyon meggyarapitja a "hontalan" egyének számát. A békeszerződések értelmében azonban - román felfogás szerint - csupán azon osztrák vagy magyar állampolgároknak van op tálási'joga, akik a békeszerződések által előirt feltételeknek mind megfelelnek. Mindezen'okok alapján a román kormán a szóban forgó kérvény visszautasítását ajánlja'.' A Nemzőtök Szövetsége körébon hir sáorint azon a felfogáson vannak, hogy a román kormány álláspontja téves. A békeszerződések és a kisebbségi szerződés nincsenek cgymássalc ellentétben. A kisebbségi szerződés tágabb körű, amennyiben az állampolgárság megaclását,' illetve elérhetését az állandó lakáshclytől teszi függővé,mig a békeszerződés az illetőségtől. A kisebbségeknek joguk van a speciális kisebbségi szerződésre hivatkozni,amely számukra kedvezőbb, annál is inkább, mivel a kisebbségi szerződést Románia megerősitetto és törvényei közzé iktatta 1 .
