Napi Hírek, 1925. március/1

1925-03-03 [0103]

Scitovszky Tibor külügyminiszter Zsilinszky Endre képviselőnek hozzá intézett interpellációjára a következő választ adta: Tisztelt Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy Zsilins?ky képviselő urnák ^hozzám intézett kérdésére azonnal válaszolhassak. Válaszomban mindenekelőtt megállapítani kivonom, hogy természetesen tudomásom' van a román kamarában az erdélyi magyarság körében űzött kivándorlási propaganda kérdésének tárgyalásával kapcsolatban elhangzott kormány ki jelei: tésekről, amelyek Zsilinszky képviselő urat felszólalásra késztették s amelyek jogosan kihivják a birálatot nemcsak Magyar országon é;s Romániában, hanem másutt is kinas hatást keltettek. Méltóztassanak megengedni, hogy a tényállást a magam részéről is előadhassam, mé^a a képviselő ur által előadottak után ismétlésekbe bocsátkoznám is. A román kamara múlt hó 12.-én tartott ülésén a kivándorlási kérdés tárgyalásával kapcsolatban a/ xügyi miniszter kijelentette, hogy ügynökök oly feltétellel kaplak engedélyt kivándorlási propaganda folytatására, hogy működésüket csupán az erdélyi magyarság körére korlátozzák és csupán a magyar kisebbségi személyek kivándorlását mozditsák elő.- LtevJkkdskA A vita további folyamán Man'iu képviselő kérdést intézett Dúca külügyminiszterhez, hogy helyesli-e azt a politikát, amely román állampolgárokat kivándorlósna enged csábítani, még ha azok nem román anyanyelvűek is. A külügyminiszter erre a kérdésre oly viszontkérdéssel felelt, amelynek az volt a2 értelme, hogy nem lát semmi kifogásolni valót abban, hogy a Nagyromániávul elégedetlen kisebbségi elem kivándoroljon. Ezen kormánynyilatkozatokból megállapítható, hogy a rcmán kormány oly kivándorlási propagandát inaugurált, raelynek célja tisztán a magyar kisebbségbe? tartozó állampolgárainak a kivándorlásra való csábi- tusa azon bevallott szándékkal, hogy a magyar kisebbségi elemektől megszabaduljon. Az erdélyi magyarság körében űzött kivándorlási propaganda oly félrevezető eszközökkel folytattatctt és ezen propagandának áldozatul e— sett magyarság Braziliában, ahová a kivándorlás irányittatott, oly nehé~ helyzotbe került, amely a rcmán kormánynak erén kérdésben való eljárását sulycs beszúrnitás alá vonja*. Különösei, kihivja a birálatot a rcmán kormány azon eljárása, hogt a bajba került magyar anyanyelvű kivándorlóttakkal szemben megtagad^minden közösséget és segítséget azon indokolással, hogy a kivándorlás tényével román állampolgárságukat elveszettnek tekinti' 4 Erről azon alapon szereztünk tudomást, hogy a román konzul által visszautasított magyar anyanyelvű 3uc kivándorlottak utólag álmagyar érdekek védelmével megbizott rio de janeiroi németalföldi konzulátushoz fordultak. Amennyibon tehát a román kormány ezen kivándorlottakkal szemben nem teljesítené kötelességét, a magyar kormány már csak az emberi érzés jogán is fog gondoskodni arról, hogy ezek a hibájukon kivül bajba jutott véreink a pusztulástól megóvassanak. , A román kormánynak ezen magatartása élesen ellentétben áll azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket a román kormány a kisebbségek egyenlő elbánása tekintetében nemzetközi alapon vállalt és ellentmondásban van a román kormánynak a Népszövetség elé terjesztett panaszokkal szemben állandóan hangostatott azon kijelentéseivel, hogy a Románia, területén élő kisebbségek ugyanazon bánásmódban é ugyanazon védelemben részesülnek, mint a román; anyanyelvű állampolgárok. A román kamarában elhangzott hivatalos kijelentések szerint azéar kell Romániánál: a kivándorlási propaganda eszközeivel a magyar kisebbségektől megszabadulni, mert a magyarság elégedetlen Hagyromániával a magyarságnak a határokon átható és a népszövetség fórumát is állandóan ostromló panaszai pedig arról szólanék, hogy a román kormány jtevókony • sége és politikája arra irányul, hogy ezen elégedetlenséget felkeltse Cs állandóan ébren tartsa. Olyan összefüggések ezek, tisztelt Nemzetgyűlés, melyek élesen világítanak bele a romániai kisebbségek helyzetébe. /Vége következik./