Napi Hírek, 1925. március/1

1925-03-12 [0103]

:: B e r 1 i n,március 12. Mint parlamenti körökből hire jár, a centrum pártvezetősége egyhangúlag elhatározta, hogy a birodalmi elnökségre Marx porosz miniszterelnököt jelöli. A birodalmi elnökválasztás előkészületeiről szélé törvényjavaslatot a birodalmi gyűlés ma véglegesen elfogadta.AlTI,/ :: G- e n f,március' 12. A Nemzetek Szövetségének tanácsa előtt Chamberlain még kijelentette, hogy a kötelező döntőbiraskod;si eljárás elleni kifogásokat a genfi jegyzőkönyv megerositi, mért az uj rendelkezések . a Nemzetek Szövetsége egyezségotananya XV. cikkében felvett fenM tartásokat gyengítették .amelyekkel a Nemzetek Szövetségének valamely:'... állam belügyeibe való minden beavatkozását megtakarlak akadályozni. Azok a médositások továbbá, amelyeket a genfi jegyzőkönyv magán az egyezségokmányon tervbe vesz, még fokozná a Nemzetek Szövetsége tagjai rész(r/e)5l átvett kötelezettségeket. Gazdasági szánkóiéval a vétkes államnak kétségtelenül nagy károkat lehetne okozni. De semmi sem jogosit arra a feltevésre, hogy a vétkes állam ennek következtében összeroppanna, vagy hogy a legnagyobb károsodást szenvedj. .A jegyzőkönyv VII. és VIII. szakaszai, amelyek a szomszédjával viszályba került állam: hadikészületeinok megakadályozására volnáfhivatva, a támadó áldozatára hátrányosabb lehet^e/^ mint magára a támadóaVa. l-tM^h. Chamberlain ezután kétségesnek mondta, hogy lehet-e eszközt találni, amellyel a támadó^ még a konfliktus keletkezése előtt megakadályozható csapatainak támadásra irényuló összevonásában, ^p, tengeri viszály keletkezése esetén a nehézségeket még nagyobbaknak minősitette. Az a követelés, hogy tengeri hatalom valamely konfliktus esetén a maga hajóit moz-^ dulatlanul otthagyja, ahol a véletlen játékából épen vannak, azonos^jolen/tőségü avval a követeléssel, hogy az illető állam mondjon le az egyéni vé, - dekezés elidegeníthetetlen jogáról, amibe állam valószínűleg sohasem egyezik bele. A

z angol kormány|emmiesetre som akarja,'hogy a t, nadó a jóvátételt illetőleg kíméletben részesüljön. Valamely ország hatarát nem szabad könynyolmüen megállapítani,ttf még kevésbbé szabad könnyelműen megsérteni. A kormány természetesen magáévá teszi azt az általános alapelvet, hogy minden állomnak szuverén joga a maga ügyeivel törődni. Mindazonáltal az ana-ol kormány nem hiszi, hogy tanácsos .volna ezeket az általános alapelveket hajthatatlan me*rcv dogmakepen mogformulázni, amelyek minden körülmenyek közt és minden időben meghatároznak a Nemzetek Szövctse-génel: magát art/sát. ^A. jegyzőkönyv - mondta Chamberlain^a Nemzetek Szövetségének egyozségolorianyat nom teszi világosabbá, hanem megzavarja egyensúlyát és megváltoztatja szellemét . » , , •• ChamberMn ezut/n a szankciók es katonai eljárások tartós vitatása ellen fordult és avval fjjezto bo fejtegetését, hogy amint a közönséges emberre nézve sem jó, ha sokáig gondol nehéz sebészeti operációra, opugy az emberi társadalom számára sem jó, ha hasonló magatartást tanúsít. Az ilyen magatartás inkább arra alkalmas, hogy a félt állapot megvalósuló- . sót előidézze, ahelyett hogy ezt megakadályoznák. /MTI./ . lT

,

w

.,

T

<„ ' T ORSZÁGOS I.FAMJAR K szekció -H e 1 yreigazit ás. A Chamberlain beszédjéről szálé első genfi Lt-viratbanlaz odáig közölt rész utolsó mondata helyesen a következőképen hangzik:HA a Nemzetek Szövetsége egyezségokmányának határai közt akarunk maradni, nehéz lesz biztos garanciát találni, tfgff AOi^tr B é c s,március 12.A bécsi árumintavásár iránt érdeklődök szá-^ ma állandóan növekszik.Tegnap dr. Zimmerman főbiztos is meglátogatta a kiál litást és örömét fejezte ki afelett, hogy a bécsi árumintavásár a belföldi és külföldi kiállitók küldeményeinek gazdagsága folytán^egyre jelentékenyebb tén-ezőjévé válik Ausztria gazdasági ujjáépülésenek es^igy hozzájárul ahoz, hogy az Ausztriáról külföldön elterjedt r—iasztó hiroket megcáfolja./MTI./