Napi Hírek, 1925. március/1

1925-03-10 [0103]

Bécs, március 10, A nemzettanács mai^ülésén a kormány beterjesztette Ausztria és a magyar királyság szerződését a belföldi és külföldi megadóztatás kiegyenlítése, különösen a közvet&en adék terén a kettős megadóztatás elkerülése, valamint az adóügyekben nyujtandé jogsegély tárgyában./MTI/ § Rendkivül látogatott lesz az előjelekből Ítélve a Budapesti Nemzetközi Arumintavasár, amelyet a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ez évben április 18-27-ike között rendez, Aa első izben nemzetközi jelleggel rendezett Nemzetközi Vásár iránt a külföld részéről oly nagy érdek ' lődes nyilvánult meg, hogy a kiállítási területet többszörösen meg kellett nagyobbítani. A vásárra érkező nagszámu látogató részére a szállodákon kivül magánlakásokat is igénybe fognak venni. Az elszállásolást intéző Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal felkér mindenkit, hogy lakásából nélkülözhető szobáit jelentse be a hivatalnál, A'magánlakások bejelentését az Idegenforgalmi Hivatal /Iv, Harösbazár 1. félemelet/ Jélelótt 9 és 1 , • délután 4 és 6 éra között veszi át. /Pro domo. A •. fenti hir közlését a napihirek sor rában a közérdekre valő hivatkozással tiszteletei kéri a SzékesfővárosiIdegenforgalmi Hivatal./ , i § B 6 m a , március 10. / Stefani / A pápa ma kihallgatáson fogadta Apponyi Albert gsófot és családját. /MTI./ ORSZÁGOStí£#J,TÁ« K szekció § Tabakovits Dusán, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, a Magyar Közgazdasági JEársaaég mai estélyen eétéjén a közgazdasági egystem^nagy termében előadást tartott a magyar Öovizaközpcnt működéséről. Az előadást rendkivül nagy érdeklődés előzte meg. A tereoí zsúfolásig megtelt előkelő szakértő közönséggel. Ott voltak tebbi között Popcvlos Sándor, a Magyar Nemzeti Bank kormányzója, Schcber Béla, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója, Bernát István egyetemi tanár, Karoh Kristóf egyetemi tanár, Pásztor Miksa, a Pénzintézeti Közpcnt vezérigazgatója, Matlekovits Sánder, sovábltá a budapesti nagybankok vezetői és a közgazdasági tudoményo8 és gyakorlati élet számos kiválósága. Az előadó a háború alatt és után életbe léptetett devizaközpontok és egyéb valutavédelmi intézkedések vázlatos ismertetése' után részletesen ismertette azokat a körülményeket, amelyek az 1922, augusztus Q.-án felálltiott Magyar Devizaközpont létesitését szükségessé tették. A magyar korona árfolyama 1922 július 1.-től augusztus 3,-ig 55 i centimes-ról 17.5 iJentimesre esett le. Ezt a rohamos koronaesest pánikszerű jelenségek kisérték. Az árak olyan rohamosan emelkedtek, hogy minden kalkuláció lehetetlenné vált, a valutaforgalom annyira megnevekedett, hogy július 17.-től kezdve délutáni valutatőzsdét is kellett tartani. A korona esése július 17.-e után olyan mérveket öltött, hogy a dollárárfolyam iulius 17,-tői augusztus 3.-ig 130C-ról 2900-ig emelkedett. Ilyen körülmények között határozta el magát a kormány devizarendelet kiadására, amely rendelet a következő fontosabb rendelkezéseket tartalmazta: , , Megtiltotta, illetve korlátozta a korona kiajánlását és Kiküldéséta valuták kivitelét, a valutákra és devizákra való kölcsönadási, valamint külföldiek részére kölcsönök nyújtását. Ezzel szemben centralizálta a devizaüzletet és kötelezővé tette az exportvaluták beszolgáltatását. A rendelet alapján felállitott devizaközpont első feladSÉa AIÍ -i" korona árfolyamának a márka árfolyamától való függetlenítése. Általánosan el volt terjedve ugyanis,ebben az időben az a vélemény, nogy Koronánk sorsa a marka árfolyama után igazodik. Emellett sokan a markát a koronánál jobb valutának tartották és szinte általános volt az a hir, hogy a márka a korma kurzusa alá nem esthetik. Ez volt az oka annak, hogy a márka nálunk mindig elhelyezésié talált és hogy a devizakozponthoz benyújtott első igénylések között "-, márkaigénylések