Napi Hírek, 1925. március/1

1925-03-02 [0103]

/Az Országos Közművelődési Tanács kulturhangversenyéről szóló hir folytatása./ A trianoni békeszerződés sok mindent elvett tőlünk, de amit szivünkbe zárunk, azt nem veheti el telünk senki. Ebben az irányban kell gazdagodnunk. Kulturfölényünk megtartása érdekében a környező államokéinál magasabb kultúrára kell törekednünk és ezt a kultúrát ki kell terjesztenünk széles néprétegekre is. Ezt a célt szolgálja a Közművelődési Tanács akciója. A nagy tetszéssel fogadott előadás után _ Buttula László gordonkaművész, Roosz György hegedűművész, Tommer Ferenc zongoraművész, valamint Schmidt^Gizella, Kacsóh Magda, és Závodszky Zoltán^operaflO^ tagúi* adtak elo ének és zeneszámokat igen nagy sikerrel, ' FjuL-istt március^ * ^mjSje^ \2. A keresztény világnézet ápolására alakult katolikus főiskolai szövetség tavaszi nagygyűlésének mai megnyitó ülésén dr. Seipel volt szövetségi kancellár hosszabb előadást tartott. Előadásában, amelynek cime volt: "' A népek békéjéhez és a népek közti békéhez- vezető ut", kifejtette, hogy noha a háború véget ért, a béke még mindig nem tért vissza. A pénz elértéktelenedése, az általános elszegényedés, az egyre-fokozódó munkánál leül is ég, a mérhetetlen adóterhek, a megbízhatatlan " elemek gazdagodása a becsületesen dolgozók rovására, a nemrégiben kivivott demokrácia és parlamentarizmus válságai, az egyes emberek,'pártok vagy osztályok játéka a diktatúrával: mind ez a háború következménye. Nem azért mondja ezt, hogy bosszúállást hirdessen, hanem azért mert csak akkor jutunk el a békéhez, ha valamennyien arra gondolunk,milyen bajokat okozott a háború. A kishitűek azt mondják, hogy a békében nem lehet reménykedni, mert a háború emberei nem akarnak,vagy nem tudnak megokosodni. A bizakodók azt hiszik,hogy a népszövetségben adva van az ut az igazi'békéhez. 6 maga mór a háború előtt hive volt a népszövetség eszméjének. A mostani népszövetség bizonyára nem fjclel meg az eszményi célnak, mégis olyan alapot vetettek vele,amelyen tovább lőhet épiteni. Személyes tapasztalatai alapján mondhatja, hogy a népszövetség azoknak az embereknek felfogáar. és szándékai után itélvc,akik ott cihatározó befolyást gyakorolnak,a népszövetség teoretikus felfogása alapján elképzelt célhoz sokkal közelebb állanak,, mint a hogy általában hiszik. De a népszövetség legjobb-esetben csupán olyan békcszegést akadályozhat me g,amely a jövőben fenyegetne. Ám ennek a lehetőségnek bekövetkezéséhez elsősorban arra volna szükség, hogy meg legyen a béke, az az igazi béke, amely méltó erre az elnevezésre. A kishitűek is azt mondják, hogy mi békét akarunk, de hozzáteszik, hogy ehhez azonban ujabb háborúra van szükség. Ncm^hiszi, hogy az ilyen gondolkozású emberek jobb, vagyis igazságosabb békét tudnának létcsiteni. Egyik oldalon harcot folytatnak a békeszerződések revíziójáért, másik oldalon a békeszerződések teljesítéséért küzdenek.Mind a kettő veszélyes, ha a harc esupán jelszavak kedvéért folyik. A gyakorlatban már megtalálták a járható középutat.Ausztria megtalálta. a.Amatat ' . ...,.

0' és a őt.germaini békeszerződés reviziója né 1 leül biztosította jóvátételi adósságának elodázását, amellett akkora külföldi hitelhez jutott, hogy uj alapját rakhatja le, ha nem is mindjárt a végleges újjáépítésnek,de legalább is az erre irányuló kisérletnek. Magyar©szag hasonló módon járt e

l» A-német birodalom megmozgatta a világot a Dawes-terv kidolgozása céljából. Nézete szerint ez több mint a szerződések formális reviziója,mert . evvel közelebb jutottunk a békéhez. De a "közelebb" még nem jelent »közol»-t. X világbéke épületét csupán olyan államokra lehet alapozni, amelyek megtaláltak önmagukban a békét. Ha a küláő békét kivonjuk, ez nem járhat együtt a nemzetek szertehasadásával: i.Ha az élet békéjét, a békés életet akarjuk, akkor keresnünk kell az osztályok kibékítését és akkor nem .szabad egyik £

a

Jí

nak va

§y osztálynak sem a nép inségét arra kihasználni, hogy a nép többi részevei szemben a maga előnyét keresse. /MTI/ I •/>'/. + u 6 vua&Su? W'HUk;