Napi Hírek, 1925. március/1

1925-03-06 [0103]

/A felsőházról szóló javaslót folytatása./ 3. az ágostai hitvallású evangélikus egyháznál: hivatalban legidősebb két püspöke,^ továbbá egyetemes felügyelőjeás hivatalban legidősebb kerületi felügyelője, 4 az unitárius egyháznak hivatalban idősebb egyik elnöke, 5. a budai _;örög-kcleti püspök. A non cmlitctt olyan polgári, vagy egyházi méltóság vagy hivatal feléledése esetében, amely a főrendiház legutolsó működése idején főrendiházi tagságra jogositott, e méltóság vagy hivatal viselője a felsőház tagja lesz. Választás alapján trfglai a felsőháznak^azok, akiket s

: felsőház tagjaivá jelen történy értelmében: 1. örö :ös főrendiházi tagság jogával felruházott hercegi, grófi és bárói családok felsőházi tagok választására jogosult tagjai, 2 . vármegyei és városi törvényhatóságok 3. a nezőgazdaságnak, iparnak és kereskedelemnek, a tudemány, művészet és közművelődés, és általában a különböző élethivatásoknak jelen törvényben meghatározott szervezetei 03 intézményei megválasztanak. A felsőház tagjává csak oly magyar állampolgárt lehet megválasztani, aki életének 35-rik évét betöjtöttc. A felsőházi tagok választása tiz évre szól, amit a választást követő naptári év első napjától kell számitani. Azokat, akiknek tagsági joga megszűnt, újra meg lehet választani. Az első izben összeült felsőház választott tagjai működésüket a felsőház megalakulásával kezdi me^ , fele részük azonban a választást követő naptári év első nap,ától számitott ötödik év folyamán kisorsolás alapján ujabb választás alá esik. A kisorsolás a felsőház ülésen a köbetkező csoportokban történik: 1. Az örökös főrendiházi tagság jogával felruházott családok által megválasztott tagokra nézve, 2. együttesen azokra a törvényhatóságokra, melyek csak egy tagot választanak,3. együttesen azokra a szervezetekre és intézményekre, amelyek csak egy tagot választanak és végül külön minden egyes törvényhatóság szervezet, vagy intézményre vagy kamarai csoportra nézve, amely;:önállóan egynél több tagot választ; ha kisorsolandó tagok száma páratlan, e számhoz a fele rész kiszáiiitása végett ebből a szempontbői egyet hozzá ke_l adni. A kisorsolást ojy időben kell megtartani, hogy az uj tagokat még az ötödik naptári év eltelte előtt meg lehessen választani. Az igy kisorsoltak tagsági joga r sorsolást követő naptári év első napjáig terjed, a helyükre választandó tagok választása pedig az emiitett naptól számitott tíz évre 3zól. Ha valamelyik választott felsőházi tag tagsága az első bekezdésben cnlitctt tiz év letelte előtt nem az előbbi, .bekcadesben cmlitott kisorsolás következtében, hanen bármely más okból szühik Liag, a helyébe lépő uj tag tagsági joga csak a felsőháztól nkivált tag tagságának hátralevő idejére terced. Ugy az első választás, mint a.' későbbimöt évenként tartartandó választások alkalm'val a legközelebbi öt év tárta: .ára mindig ugyanannyi póttagot is kell válrsztáni, mint amennyi felsőházi tagot azzal az alkalomnai'Választani kell. A felsőházi tagok választása titkos szavazással történik, A választói jo,j csak személyesen gyakorolhat.. Mindegyik _ jogosult egyszerre annyi egyénre TSdja be szavazatát, ahány felsőházi tagot es póttagot azzal az alkalommal összesen választani kell. A felsőháznak tagjai a Habsburg-Lotharingiai családnak r«zok a férfitagjai, akik . 35-ik életévüket betöltötték ős állandóan az ország területén laknak. Az örfcös főrendiházi tagsági joggal felruházott főnemesi családol^felsőházba maguk közül félannyi tagot választanak, mint a vármegyei és városi törvényhatóságok. A választásra jogosult csaladoknak az a férfitagja, aki magyar állampolgár,^életének 24-ik életévét betöltötteés aki egyedül vagy egy háztartásban élő felesége és kiskorú gyermekei vagyonát is odaszámitva-, a magyar állam te: ületen oly földbirtok telekkönyvi tulajdonosa és haszonélvezője, vagy életfogytiglani haszonélvezője vagy olyan családi hitbizomany . birtokosa, amelynek egyenes állami földadója a raj-ca levő lakóházak és gazdasági épületek házadójával együtt legalább ^vi háromezer aranykoronát tesz ki., kétszeresen számit annak az adója, akinek doktori oklevele van. A választást a közigazgatási birÓ3ág elnöke vagy helyettese vezeti, Minden vármegyei és várpsi törvényhatóság külön-külön saját közgyűlésén választja meg a felsőházba kiküldendő tagokat. Megválaszt ható r

;

z is, aki az illető törvényhatósági bizottságnak nem tagja; törvényhatósági vagy községi tisztviselő a törvényhatóság válr3ztásaf. \i nom lehet a felsőház tagja. A törvényhatóság -felsőházba egy ta^otHzáfcaszt, ha a törvényhatóság-lakossága az orszá gyűlés másik házába négynél nem több képviselőt választ. /Folytatása következik./ I oAuJ^lhL^