Napi Hírek, 1925. február/2

1925-02-17 [0102]

- • -0- Berlin, február 17. A biztonsági kérdésre vonatkozólag amellyel a francia sajté a legutófcbi napokban különös részletességgel foglalkozik, egy vezető parlamenti férfiú a Wolff-iroda parlamenti tudó­sitéjának a következőképen nyilatkozott: 7«_ A biztor^ági kérdésben a német álláspontot félre nem érthető világossággal tisztázta a birodalmi kancellár abban a beszédjében,amelyet a Külföldi sajté képviselői előtt?Kölnben mondott. Németország gc biztonsági kérdés megoldásában hajlandő pozitive együttműködni, miután a biztonság gondolatával szemben nemcsak rokonszenvet éress, hanem annak megvalósí­tásában jreális érdekei is vannak, amelye^ -mint hisszük- sokkal alaposabbak és sürgősebbek mint francia részről. Nézetem szerint itt van az a pont; amelyben a német felfogási a francia felfogástői alapvetően különbözik. A francia sajtó a biztonsági szerződés szükségességét mindig a német tá­madás lehetőségével okolja meg.A Matin február 15-iki fejtegetése szerint az Olaszoszág, Franciaország, Anglia és Belgium közti defenzív megegyezést a Németországgal való megegyezésnek kell megelőznie, szóval"olyanulIám­ról van szós^,amelynek támadása ellen magunkat biztositani akarjuk"-. Ebben a megegyezésben a nyugati hatalmaknak ki kellene j elenteniök^hogy,.Német­országnak az Északi-tengertől az Adri áig t erjedő vohal bármely pontja el­len intézett támadása l3zövet s éges /valamennyil ellen intézett támadást jelentene." 1 Német politikus számára nem könnyű nyugodtan megitélni a biz­tonsági szerződésnek ezt a megokolását,amely szerződés állitólag a német támadás veszélye ellenében szükség-es. Német ember ebben az igazság megkerülését és elferditését látja, mert tudja azt, hogy Németország teljes^ lo van fegyverezve, szomszédai azonban nem. Tudja azt is, hogy támadó há­borúra sem a német parlamentben, sem a német nép köreiben nem gondolnak mértékadó körök. Épen ollenfcozőlcg áll az eset:Németország hat év óta állan­dó gondban él határainak biztonsága felől és amikor megszállták Düssel­dorfot, Duisburgot, Ruhrort\ot szankijjcy5képcn az 1921-*ik_ londoni értekez­let után, különösen pedig az 1923-iki B_c ruhrvidéki betörés óta a saját testén volt kénytelen tapasztalni,milyen kevés biztosítékot jelent a ver- • saillesi békeszerződés és a Nemzetek Szövetsége az ilyen békébon történt támadásokkal szemben. /LÍTI/ § L o n d o n, február 17, /Brit szikratáviró-szolgálat/ KáLlogg amerikai külügyminiszter elutazása előtt kijelentette, hogy csodála­t-ős ^szépségű napokat töltött Londonban Ss,mihelyt lehet,visszatér az an­gol fővárosba. A Waterlooi vasúti állomáson, ahol Kclloggtől a diplomáciai kar egész testülete elbúcsúzott, a többok közt megjelent Austin Chamberlain külügyminiszter is. Az újságírók minden héten igyekeztek Kelloggot politika: nyilatkozatra birni, de Kellogg minden politikai kijelentéstől szigorúan tartózkodott. /MTI/ § M i s k o 1 £,február 17.AJőkai ünnepségeket Miskolc város förvényhatósága ma diszes közgyűléssel vezette be. Az ünnepségen részt*^ vett minden miskolci hivatal^ testület és egyesület vezetősége,úgyszintén a katonaság küldöttsége is. A miskolci Dalos-Egyesület himnusza nyitot­ta meg az ünnepélyt, Soldos Béla dr. főispán megnyitóbeszéde után^Eatnay Béla dr. városi főjegyző a Nemzeti hiszekegyet mondotta cl„ Putnoky Béla dr. tiszteletbeli városi főügyész ünnepi beszédében méltatta Jókai em­lékezetét. Indítványára a díszközgyűlés kimondta, hogy Jókai szobrát érc­ből elkészítteti és azt a népkertben felállíttatja, életnagyságú arcképét pedig a Miskolci Múzeum részérc megfestoti. Az ünnepség a Szózat el­énöklésével ért véget„/MTI./

Next

/
Thumbnails
Contents