Napi Hírek, 1925. február/1
1925-02-05 [0101]
§Bukarest, február 5. / Érettségi vizsgalat nelyreai ,1% tása folytatás./ Ha a iavaslat jogerőre emelkedik, a kisebbségi tanuló-^ kat ezzel teljesen elzárják a főiskolák látogatása elől es az önkéntességi jog igénybevételétől, Ezzel a módszerrel csak annyi kisebbségi • tanulót engednek magasabb osztályokba, amennyit jónak látnak. A törvényjavaslat egy csapásra tönkreteszi az egyházak iskolaintezmenyeit, az iskolák egyházi jogait és oktatási nyelvét. ,JlÚZ*, , . Az egy szakaszos törvényjavaslatot az o-kiralysagban érvényben levő törvény 19. és 71. szakaszainak novelláris módositasögnt terjeszti* ki az egész országra. A törvényjavaslat arra késztette a kisebbségi iskolaügyek vezetőit, hogy bizottságba tömörülve tiltakozzanak a javaslat törvényerőre emelése ellen. Ez a bizottság, amelynek tagjai azitK^wrwx erdélyi református egyházkerület részéről Nagy Károly püspök, axXxxáixít Csermák Béla, a Királyhágón tuli református egyházkerület részéről Telogdy László, az erdélyi katolikus egyház részéről Gyárfás Elemér, a szatmári püspökség részéről Pakots Károly püspöki titkér, az unitárius egyház részéről Boros György dr. püspökhelyettes és Kovács Kálmán titkár mar meg is érkezett Bukarestbe és Anghelescu közoktatásügyi miniszternél, majd Bratianu miniszterelnöknél jelent meg, hogy kifejezést adjon a magyar kisebbségi iskolákat ért ujabb sérelmek miatti elkeseredésének. A bizottságnak az a szándéka, hogy panaszait memorandumba foglalva végső esetben a királyhoz furdul orvoslásért, /MTI/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR . K szekció . , § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A mai napon Budapesten tárgyalások indultak meg a magyar és a lengyel kormány kiküldöttei között általános gazdaságpolitikai, valamint egyes vámtarifális kérdésekről, továbbáa vasúti tranzitéforgalom szabályozáséról. A tárgyalásokat magyar részről Moldoványi Sándor követségi tanácsos, lengyel részről ' Micholowski Zsigmond budapesti követ vezeti. A tárgyalások kedvező mederben haladnak és sikeres eredménnyel kecsegtetnek. §Bánffyhunyad , február 5. Az országos^magyar párt kalotaszegi tagozatának itt tartott közgyűlését nagy érdeklődés előzte meg, mert a gyűlés előtt olyan hirek jártak, hogy esetleg partszakadas all be, sőt a regi néppárt feltámasztásának tervéről is szállongtak birok. A gyűlés lefolyása véget vetett a bizonytalanságnak, mert a gyűlésen sem a pártszakaéás, sem a feladott pártkeretek feltámasztásának kérdése szoba sem került. / A gyűlésre, amelyet a Koós Károly és Pál £rpád körül csoportosult "demokrata irányzat" hivott össze, megjelent az országos magyar part központi pártvezetőségének képviseletében Gabányi Imre, az elnöki tanács tugja, Váradi Aurél, Deák Gyula központi párttitkár is. A romániai szociáldemokrata párt megbizásóból Hoffer Géza kolozsvári partitkar jelent meg. A gyűlést Kabdebo Szilárd nyitotta meg, majd * ~ ' .**—. Doutschek Géaa a brassói nagygyűléssel foglalkozott es kifogásolta, hogy ott nem biztosították minden árnyalatnak a szálásszabadságot. s a serelem orvoslását kérte a magyar párt 'vezetőségétől. Beszédőre Gabányi Imre a központi pártvozetőség hivatalos kiküldöttje válaszolt s azt mondotta, hogy Deutsche felszólalását, aki különbséget akart tenni magyar és magyar között, nem az elnökség, hanem a nagygyűlés elemi erővel kitörő indulata akadályozta meg. Magyar és magyar között nem lehet különbséget tenni - mondotta mert ha koldus, ha gróf, egyformán magyarok vagyunk. A párt imii vezetősége senkit sem kicsinyel le, mindenkit egyformán szívesen lat. Több -felszólalás után Vá»ady Aurél a központi cpártvezetoseg második kiküldötte szélalt fel. Konstatálja, hogy a politikus magyar nemzet szervezettsége soua sem volt elégséges. Ezzel az örökséggel kezdte meg kisebbségi^küzdelmét az erdélyi magyarság. Kijelenti ezután, hogy a pártvezetoseg kereste a megértést a román néppel, a mai kormánnyal azonban nincs kilátás' a megértésre s ennek útjába áll a különböző erkölcsi felfogasok akadálya, ', ... - ^ Ezután Koós Károly kifogásolta, hogy a pártvezetoseg Brassóban nem számolt be az elmúlt évek tevékenységéről. Visszapillantást vet a magyar párt eddigi működésére s azt mondja, hogy a szervezettség nem haladt. A szervezetlenség és a kormánnyal való végleges szembekerules , ..^ íiJ.-.a.Mívk „.,r, a + a ++ /PnTvtatása következik./
