Napi Hírek, 1925. február/1

1925-02-11 [0101]

Bécs, február 11. /Magyar Távirati Iroda/ A Néne Freie Presse 8©nfi tudfsitőja beszélgetést folytatott gr©f . Bethlen Istvónial. A beszélgetés folyamán a magyar miniszterelnök többi között a következő . kijelentéseket tetto: A iSamzeti ,B

a

nk alapszabályait annak idején a népszövetséggel együttesen dolgozták ki. Épen ezért Popovica, a bank elnöke, szükségesnek tartja, hogy az alapszabályok módosítását megbeszélje a népszövetséggel. Az csztrák és a magyar korona egy szintre hozatalár?I nem volt szó. Magyarországnak még a szorzószámnál kell számolnia. A szorzószám a magyar koronán* k.,, és a fontsterlingank megjavulása követksztében azámbavehető módon megváltozott. Mi 17600 >. szorzószámmal számoltunk és en ok á szor zószá.-eak alakján áll itottuk , fel az aranyköltsriégvetést. Azóta a szorzószám 14 600-r a esett, úgyhogy tulaj donképen ko tsé gyet ősünket uj alapra keltett helyeznünk. A jövő feladata ^z, ho^y az _)ranyköltségvetésr61 átmenjünk - ugy amint Ausztriában történt - a papirköl^te^vetésre , me^iia a fontsterling a "legközelebbi jövőben valészinüleg "* el

C

ri aZ aranyparités.t., ak.-or többé nem várható semmiféle változás a magyai^orona visz. orrban. Bbben azx esetben tehát végle.ge3 költségvetést állith^tunk fol pa'pirkorona-a] apon, ugy amint az Ausztriában kezdettolr * fogva történt... Magyarország Éeladata Genfben az volt, hogy •. főbiztossal összhangzásban képet adjunk a.szanálás első évének alakulásáról és természetesen meg boazél'jük azokat Q kérdéseket is, amelyek evvel összefüggnek. Különösen fontos kérdés - a szanálás szompontjóból is - az ország gazdasági holy-abzoto. Aufeztriában belátják, hogy a'pénzügyi stabilitás nem elégséges, hanem a gEfzdgsági helyzetbon is javulásnak kell bekövetkeznie Tormlszotősen ^gyar országon is ugyanez az eset, de nálunk más kérdések állnak előtérbon. Ausztriában a piac helyzetétől, fo vábbá a kölföldi tőkének az iparb n és koroskedelomben. való részvételétől függnek a viszonyok. Magyarországon a legfontosabb kérdések egyike az agrárhitel, mert ha nom következik be ujjáőpülés ezen a t_ren ős ha ne^putunk bőséges hitelekhozja háborúban, a háború után ós. különösen a korona zuh. náso következtében sokat szenvedett mag^yar mez^g' zdaság talpraallitás&hoz, ak or Magyarország gazdasáfli hőlyroáJlitásáről nem lehet beszélni.^ Szt a munkát rodnszeresen keli végezni ás mi reméljük, hogy ezen a téren is együtt — müködhotünk a nőpszövétséggel. Kincs szó államkölcsönről, xk hanem arról, hogy a tőkegazdag országok valamilyen formában lehetővé togyek a magyar jelzáloghitelt. A magyar kormány önnek előmozdítása érdekében a népszövetség segítségét keresi, Magyarország úgyszólván teljcson elveszítette pénzbe foktotett tulajdonát. A hadikölcsörök', ^pugy mint Ausztriában, mind értéktelenek. Ezen kivül a korona zuhanása következtében a hábűru előtti tartozások jórésze is veszendőbe ment. A lakosság ama rétegei, amelyek tőkéjüket igy holyezték el, pénzükét elvesztették. Ilyen körűimé yek között a földmi- , vos lakosság .tőkés züks ég let ének kielégítésére kevés eszköz áll rondelkezésro. Ma„gyárország annak idején Ausztriát vette igénybe. Ma ez az ország nem képvisel többé tőkeerőt. Magyarországnak tehát körül kell néznie, hogy hol találhatja meg azt ii támogatást, ,amelyre a magyar mezőgazdaságnak szükségo van, hogy veszteségeit pótolhassa. DE'a*mezőgazdasági üzem korszerű átalakitása_is csak ugy vihető keresztül, ha megkapja azeket a hosszú lob járatú hite^leket, amelyek nélkül a termelés nem fokozh tó és a kereskedelmi mérleg hiánya nem küszö lbölhető ki. Ha_ a kereskedelmi mérleg passzivitása továbbrr ia fennmaradna, ak,.or a magyaáLor ona stabilitása nem leni.e olyan biztos^ mint az ellenkező esetben. Mindig azt mondtam, hogy vz sztrák ké-_dés,piackérdés, áfeagyar nemzetgazdaság pedig tőkekérdés. Itt van a főkülönbslg a két szanálási terv között és ehhez kell alkalmazkodnia az iüotő kormányok rendszabályainak is. Ez termé szotesen nem jele-ti azt, hogy Magyarországnak nincs szükségo piacra a maga gazdasági termelése számára és hogyMagyarország no kössön kereskedelmi szerződéseket. -31 loala zőlei, jól tudjuk, hogy ebben a' tekintetben valamennyi középourőpui állam érdeke többé-kevésbbé azonos. Ha Ausztriának érdekében áll keroskoe dolmi szerződést kötni, akkor az Magyarországnak is éitdeke. Bemélem, hog' a legközelebbi jövőben sikerül díjszabási szerződésünket megköt]iftM^X)sIÍB'TéLTÁR minaegyik felnek nagy szüksége van. Kszckció