Napi Hírek, 1925. február/1

1925-02-09 [0101]

^Bukarest , február 9. /Bratianu nyilatkozatának folytatása./ E tekintetben - mondotta Bratianu - a szövetséges pénzügyminiszterek bizalmas megbeszélésén uj konferenciát ajánlottam s ha egyik ország képviselője - ne ktrdezzék melyiké, csak annyit mondolL hogy szerencsétlenségünkre egyik testvérországé - szót nem emel ez ellen, bizonyára hozzá is járultak volna. Szemére vetették Romániának, hogy nem teljesiti azokat a kötelezettségeket, amelyek BŐ, mint az osztrák magyar monarchia utódállarnc.ra haramiának. így például Románia nyakába sózták Magyarország úgynevezett Vaskapu-szabályozási kölcsönét, negyven millió aranykorona összegben. Az 1870-ik évi londoni értekezleten Ausztria-Magyarország európai mandátumot kapott a Vaskapu szabályozására,^ de egyben felhatalmazták, hogy hajógj zási dijakat szedjen, E dijak a késóbb Magyarországra ruházott kölcsön törlesztésére szolgáltak. 1921-ben, amikor megalkossák a dunai statútumot az egész terhet a Duna baloldalán fekvő Somániára^áf .itották, holott a fontosabb^munkálatokat a szerb/oldalon végezték. Ettől eltekintve a "Vaskapui hajózás áldásait nemcsak Románia, hanem más partmenti államok is élvezik. Nem mondtuk soha, hogy/nem vállaljuk az osztrák-magyar kötelezettségekből ránk eso részt, azonban kértük, állapítsák meg végre a teljes mérleget: mivel tartozunk és mi a követelésünk s ezenkivül revideálják tartozásainkat, mert sokat közülük igazságtalan dolog volna .fizetnünk, . ^Jeljes fekete listát találtunk arról, hogy miben nem teljésiti Románia vállalt kötelezettségeit. Angliál;'jc és Franciaország szemünkre vetettnek, hogyanom kártalanítottuk a petróleum-iparosokat a petróleümkutak elpusztításáért. E tekintetben hangoztattam, hogy itt nekünk van követeié- > sünk a szövetségesekkel szemben. A háború alatt ők-kérték, hogy pusztítsuk, el egész petróleum-iparunkat, amit meg is tettünk, hogy a németek ne tudják magukat^alimentálni. Meghoztuk ezt a nagy áldozatot s ahelyett, hogy megfizetnék az elismert karokat, tőlünk kérik, hogy a petroleumiparosokat kárpótoljuk. Kijelentettem, hogy ezt az álláspontot nem fogadhatjuk el és kértem, hegy egyonlitsék ki előbb azt a tiz millió angol fontot, amennyire a petroleumirar károsodását becsülték. A Wrangel-flotta kérdésére kitérve a miniszter közölte, hogy a nagyhatalmak elottf y ' . 'a a Fekete-tenger jellegének megállapítását, vágjon zárt^tenger-e^ vagy . ' pedig szabad tenger a nemzetközi hajózás szempontjából. Egyébként azt tapasztalta ilyiráuyu tárgyalásainál, hogy Keleteurópa még most^is »terra incognita»". <p ^Jiút^^Wt f-^L Rátért ezután a román-német viszonyra. Elmondta, hogy a német kormány kérdést intézett hozzá, nem hajlandó-e külföldi tartózkodása alatt Németország és Románia ". . 'J függő" • „ ' kérdésjfről, nevezetesen a német ^követelések kérdéséről tárgyalni. Kijelentette annak idején,., hogy hajlandé tárgyalásokba bocsátkozni. így kereste föl Parisban Hösch párisi német nagykövet, aki csodálkozásának adott kifejezést, hogy.Románia nem keresi a megegyezést Németországgal, Azt válaszolta neki, hogy Románia többizben tett ajánlatot a megegyezésre, de hiába várt pozitiv ajánlatokra. A német nagykövet akkor bejelentette, hogy Ruppell, Németország képviselője a jóvátételi tárgyalásokon,fel fogja keresni. Ruppell tényleg fölkereste, de a miniszternek a vele folyt beszélgetés során meg kellett győződnie arról, iiogy milyen a német nép pszihologiája és diplomáciai tapintata. Mielőtt a megbeszélés megkezdődött volna,Ruppel jegyzéket nyújtott át, amely ^ felsorolta Romániának Németországgal szemben fennálló "kötelezettségeit" és. kijelentette, hogy mivel ezek a kötelezettségek hátralékban vannak, Romániának -nincs semmiféle joga speciális követelésekre Németországgal saemben. Kijelentette Ruppellnek,.hogy csodálkozik azon, hogy a nemet kormány. 1^ egyfelől kijelenti, hogy tárgyalásokba akar bocsátkozni a vitás kérdések ügyében, másfelől amiden e tárgyalások kezdetükét vennék, kétségbevonja Románia valameuoyi jogát. Kijelentette Ruppellnek, ho gyaily körülmények között ragaszkodni fog Németország és nem Románia kárára ah.,oz az úthoz, amelyet a versaillesieszerződés ir elő és alkalmazni fogja annak rendelkezéseit valamennyi következményeivel egyetemben. Ennek következtében Németor;-.ággal szemben a gazdasági háború álla- ' potában levőknek tartjuk magunkat es konfiskáljuk az ország területén zár alá vett német javakat, azokat likvidálni fogjuk^iaz arany vámok hároms szorosát alkalmazzuk, mint azokkal az államokkal szemben, amelyekkel nem kötöttünk külön egyezményeket s azonkivül alkalmazni fogjuk a Romániába szállítandó arukkal szemben a békeszerzóiesben megállapított 26 szazaiékos díjtételt. Ha Németországnak tetszik ez az állapot, ám legyen. Mi szívesen tartunk fenn jéviszont minden állammal,--még az oroszokkal is, ha nem tartanak igényt Besszarábiaraazonban e \ ' ; 'í^ jóviazony kedvéért nem mondhatunk le jogainkról. V-rt^G , , < fc'MV ÍWÜO