Napi Hírek, 1925. február/1

1925-02-07 [0101]

§Bukares t, február 7, /Kamara folytatás./ Vajda Sándor: Ha a diplomáciai történelmet a kamara szónoki emelvényén, a „atonai tört éneimet pedig a miniszteri padokban írnák, ez nagy szerencsétlenség VOIH i na, íme Cnök megállapították, hogy önök a hesök és mi vagyunk az árulók. A mikor a háoorut megüzenték és amikor a román cspatok átkeltek a Kárpátokon, azt vártuk, hogy két héten belül Budapesten lesznek, mert nem tudtul:, hogy a román hadsereg felkészültsége mennyire hiányos. Fájdalommal kellett látnunk, hogy céltalanul. áldozzák fel a ketonákat. Most a háború után könnyű azzal dicsekedni bárkinek, hogy ő alkotta meg Nagyromániat. Elfeledkeznek azonban arról a tényről, hogy a brassói visszavonulásnál a szervezés és lőszer hiánya . miatt ezrével kellett áldozatul vetni a katonákat. 3z a tény fcennünk akkor nagy fájdalmat keltett. Ha megírják a háború történetét és mérlegre teszik a mi bikáinkat .és az önök bűneit, akkor majd meglátjuk, hogy ki mit csinál. 310 fog akkor kerülni Stere aktája is rejtekhelyéről. Tudom, hogy Sturdza Demeter lemondása 'után megállapodás volt Károly király, az ^királyságbeli pártok vezetői cs^az erdélyi vefcérek között a követendő politika tekintetében. Bratianu pénzzel és tanáccsal küldötte hozzánk Stere Konstantint és Verzea ezredest. KA ők nem állottak a rájuk bizott küldetés magaslatán, annak nem mi vagyunk az' okai. Lupu dr.: 3gy sorba állitja Steret Verzeával, akit elitéltek. Vajda: Verzeát elitélték, de azután a jelenlegi kormány amnesztiát adott neki. Látom, hogy a többség 1 Cato szerepében tetszeleg, de akkor miért nem ítélkezik Stere felett. ^Bzután hosszabb vita támad lupu parasztpárti, Vajda nemzetipárti képviselők és Mihalache, a parasztpárt elnöke között, hogy miért nem sikerült a nemzeti párt és a parasztpárt fúziója. ' Később ismét heves szcvéltisfeípk támadnak, amikor Vajda beszédét folytatva válaszol Moldovanu "eonteneE arra a vádjára, hogy annak iüején memorandumot adott át Berlinben a német császárnak, amelyben a romén dinasztia elmozdítását kérte. Kijelenti, hogy Svájcba a háború alatt azért utazott ki, hogy összeköttetésben állhasson a rcnániai felelős tényezőkkel. Tagadja, hogy memorandumot intézett volna akár a német császárhoz, akár az osztrák magyar monarchia uralkodó jónoz. Antonescu képviselő; Bgy dolgot tudok, A oai többség .-úrot-negyed része akkor, amikor Vajda-Barlinbe ment, szidta Bratianut, hogy háborúba vitte az országot. | Bratianu miniszterelnök: 3zek olyan locsogások, amelyekre nem " érdemes válaszolni. Antonescu: &,*it mondtam, történelmi tény. Duca is a különbéke mellett nyilatkozott akkor. Duca: /Antonescura mut rtva/* - Hogy ki ez az ur, azt csak inpar lamentáris kifejezéssel mondhatnám meg. Vajda Sándor visszatérve a nőmet császárhoz intézett memorandum vádjára, kijelenti, hogy ífc annak idején Boldimen remén .-.evettel szemben tartózkodóak volt.de

. Ha Beldiman az ország érdekei ellen cselekedett, akkor ebben a király és Bratianu voltak a bűnösök, akik megtartották Beldimant berlini követnek. Vajda azzal végzi beszédét, hogy a liberális párt kockára veti az ország extstanciáját. Gradisteanu. elmondja, hogy 1914-ben a világháború kitörésekor az ókirályság politikai pártjai között nem volt egyetértés a követendő p olitika tekintetében, A liberális párt Ucdc .nai magatartást tanúsított s csupán a konzervatív párt nyiltkozott a központi hatalmak aellett. A liberális párt ^ ' . megbízta Steret, biztassa az erdélyieket hűségnyilatkozat megtételére és a mozgósítási parancs teljesítésére. Maniu Gyula kijelenti, hogy Ausztria-Magyarország valamennyi né$xpe közül csak a romén nép nem tett hűségnyilatkozatot. Gradisteanu: Egyes erdélyiek mindazonáltal tettek ilyen nyilatk ez at ot. Maniu: A remén nemzeti párt vezetős'ge nem. Gradistearu kijelenti, hogy az erdélyiek már ingadoztak és ekkor küldötté Bratianu Steret Erdélybe. Maniu kijelenti, hogy Steret nem Bratianu küldte Erdélybe, hanem 6 hivta Brassóba, hogy közölje vele, hogy ffirdély alig v'rja a ffti&/^Js4&VÉLTÁR tást, Az ülés ezzel véget ért. ^ '

Kszekc

iö