Napi Hírek, 1925. január/2

1925-01-19 [0100]

Bizonyítani tudja, hogy nemcsak Ullmann Adolf báró állapította meg. hegy a nyereségkiosztás megtörtént. Bizonyítani tudja azt is, hogy a Hitelbank ugyanezen raédszer szerint juttatott részvényeket, Plzohyitani tudja azt, hogy Fethlen István gróf felesége 2C MFTR és 10C Intefcreadir. részvényt kapott a bevezetés előtt utólag való *±SX±KH3USSX fizetésre. Kéri, hogy a biróaág olvassa fel Kagr Emil igazságügyminisztemek ebben az jfcgyben tett ismeretes nyilatkozatát. Az ügyész a JfflOEÉfefcfc bizonyítás kiegészítésének mellzését kéri* Az elnök kihirdeti a biróság határozatát, amely szerint a törvényszék elöbh hozott határozatát fenntartja, azenban az igazságügyminiszter kommünikéjének felolvasását elrendeli, fleiin semmiségi okot jelent be indítványának elutasítása miatt. Az elnök ezután felolvassa Nagy Emil igazságügyminiszter ismeretes nyilatkozatát, amelyet a nemzetgyűlésen Friedrieh István olvasott fel. Úgyszintén felolvassa a biróság azt a végzést, amelyet az ügyészség hozott a Kereskedelmi és a Hitelbank ellen megvesztegetés eimén megindult eljárás megszüntetéséről. Az elnök ezzel a bizonyítást befejezettnek nyilvánította és felkér- -•• te az ügyészt vádbeszédének megtartására. Dr. Bardóez Árpád királyi ügyész^ elnök teljes megnyugvással vérja a további fejleményeket. A törvényszéknek ama végzéséből, amelyet a bizonyítás kiegészítése tárgyában hozott, megállapítja, hogy a biróság elfogadta azt az álláspontját, hogy politikát ebbe a bűnügybe belekeverni nem szabad. Ennek a biróság útját is állotta. Ugyancsak ebből a végzésből azt is megállapítja, hogy a törvényszék a bünper lényegévek tisztában van ér? a bizonyítás anyagát is ennek megfele löen fogja mérlegel* ni. Nyugodtan állitja, hogy most már az ö feladata nem nehéz, mert azek, akik ebben a perben mint sértettek szerepelnek* az elégtételt meg kell hogy kapják. Rá kell mutatnia arra, hogy Uleiin Ferencet amikor beszédét elmondotta, ha nem is rosszhiszeműség, de a teljes jóhiszeműség hiánya 1 vezette. Abból a célból mondotta el beszédét, hogy egyik politikai' barát jának segitségére legyen a mandátum megszerzésében és ebből a célból olyan fegyver használatától sem riadt vissza, amelyet legjobb tudomása szerint felelösségraentesen nem lehet használni. Be a fegyver abban állt, hogy közéleti vezeti férfiakat az ''t hallgató laikus néptömeg előtt oly~ kép állitott be, mintha az illetéket a bankok megvesztegették volna és igy azok csak azért, hogy a bank érdekét szolgálják, képesek feláldozni az erszág érdekét is. Ez olyan fegyver, amelyet megtorlatlanul nem lehet használni, Fletin olyan tényeket állitott, amelyek a tárgyalás adatai szerint teljesen valótlanok, Uleiin tényként állította azt a körülményt, hogy magas állású köztisztviselők, képviselek ingyen,ajándékképpen jutottak hozzá rós^ényekhez, A beszédnek ez volt az értelme és igy vitték be a dolgot a köztudatba. Hogy ez nem igy van, azt bizonyltja Ullmann Adolf vallomása, amely azonos Weisz Fülöpével. Ezekből megállapítható, hoey senkinek felszólítás, illetve kérés nélkül részvényt nem adtak, ingyen nem adtak részvényt és aki^ kapott, annak azt ki kellett fizetnie* Weisz Fülöp hangsúlyozta vallomásában, hogy idegeneknek csak kivételes esetben adtak, igyekeztek olyanoknak juttatni a részvényeket, akik nem spekulációs célra használták fel. Leszegezi azt, hogy a vád tárgyát az képezi, hogy a MFTR és az Inte^ezim bevezetésénél történtek ezek -a visszaélések. E tekintetben sem fordult elö semmiféle bizonyíték. Weisz Fülöp a dorogi részvényekről beszólt, már pedig ez nem képezi vád tárgyát és igy nem tartozik ide. We<*sz Fülöp is bizonyítja vallomásárai, hogy csak kérésre adtak részvényeket. Nagy súlyt helyez a vádlott arra, hogy az értesít" leveleket a bevezetés ideje előtt keltezték-e és hogy a fizetési határidő a bevezetés utáni másodnapra esik, Weisz Fülöp hangoztatta, hogy részvényeket csak azoknak adtak, akik a kifizetésre kötelezték magukat. Ha pedig már egyszer jegyzett valaki részvénveket, akkor már kötelezettségi viszonyban állott a bankkal szemben és annak bevezetési árfolyamát meg kellett fizetnie. N

e

m volt feltétlenül bizonyos az, bogy a p^apií- annyira jí és biztosan emelkedni fog, A belügyminiszter 20C darab részvényt akart jegyezni és csak 100 részvényt kapott. Ha olyan nagyon kedvezni akart volná a bank, akkor nem szállította volna le a kért mennyiséget 5C százalék!-al. Bármennyire is szerette volna Uleiin azt bizonyítani, hogy felajánlásra vették a részvényeket, ugy Rakovszky Iván,^ mint fivére, István kijelentették, hogy nem felajánlásról, hanem jegyzőéről volt szC. A többi tanú is mind amellett bizonyított, hogy ok kivan-