Napi Hírek, 1925. január/2

1925-01-19 [0100]

§ Kolozsvár, január 19. /ügron nyilatkozatánál: folytatása./ 3 kárdást dr. Eajdu ós az ügyvezető alolnök behatóan megtárnyalta, s bár akkor még non volt szó arról, hogy ki looz a felszólald, elvként kimondták, hogy a magyar, párt ós a SZOQialdómokrata szervezőtök között ogydttmlködúsról semmiféle formában som lehet sző. Ami padig a kcmsuniotakat illeti, azokkal szemben bárminemű érintkezéstől kezdettől fogva a legszigorúbban óvakodott á pártvezotősóg. 03otri, aki Brassóban felszólalt, ne~ kommunista, mint azt maga is kijelentette felszólalása előtt, v mert máskülönben fél 3em" szólalhatott volna. Felszólalásában sem^i törvényt e ütközet nem mondott, különben is nem 5 párt kereste az érintkezést Osetrivel, hanem ellenkezőleg ő fordult Hajdúhoz. Sohase:, volt ...egfonto1 ás tárgya, hogy a kon.uuista .unbásság beléphessen a magyar pártba, s együttműködésről• sem Gyér gyós zentmiki oson, sem loásutt szó sem volt. Grandpiorre alelnök pedig sem az ősz, sem a tél folyamán nem is járt György dszontmiklóson és sohasem "fixirczta" - mint a kisebbségi miniszter állitotta - a konmunisták képviseletét a bra3sdi kongresszuson. Az utólagosan beszerzett információk is azt mondják Csetriről, hogy nem kom:.unista^ hanem tiszta vizű szociáldemokrata, csendes, szorgalmas, józanéletü munkás-^ ember, nki önként lépett vi3sza a szocialista tagozat elnökségétől. Tény az, hogy Csetri ne,m mint kom^.uniata szónok szerepelt és sem_i olyat ne:e mondott, amiért őt vagy a"pártot felelőssé lehet tenni. Teljesen érthetetlen, hogy felszólalásához miért akarnál: oly messzemenő nem létező konzekvenciákat fűzni. A kisebbségi miniszter a magyar párt vozetóeégét a románsággal szemben való ellenségeskedéssel, hálátlansággal és barátsághiáni.yoL vádolta. Valóban különös, hogy a jelen körülmenyek között hála- és barátsági nyilatkozatokat v.rjanak a magyarságtól. Ugyan mivel érdemelték ezt ki? A magyarság meg van fosztva nyanya Ivánok hivatalos használati jogától; tis zta vagy túlnyomóan magyar lakosságú városokban még magyar feliratokat sem tűrnek meg; iskola inkát nap-nap után bezárják, ezek exiszt,enciár ját lehetetlenné teszik az iskolai vagyon kisajátítására. Magyar nemzetiségű gyermeket eltiltanak attól, hogy magyar iskolákba járjanak' és román iskolákba kényszeritik őket. Földjeinkot úgyszólván minden ellenértél: nélkül elvették. Kultúránk érvényesítését lehetetlenné te szik.^Politikai jogainktól ne ; vagyunk fosztva, -in majdnam kétmilliónyi magyarságnak,- ' tehát Románia lakossága körülbelül egyhetedrészenek, összesen csak három képviselője került be a kamarába, s mabyarsá^ szerződésileg biztositott jogait nem gyakorolhatja. Milyen alapon vádolhatnak :ünket hálátlansággal! Miért tartoznánk elismeréssel 03 köszönettel? Ilyen nyilatkozatot a többi román ellenzéki párt sem tett soha, de nem is vetették ezt aoha a szenükre,, pedig állitólag a magyarság az államnak egyenlőjogu polgársága. Nincs miért hálálkodni, Brre nincs okuk sem a magyar értelmiségnek, sem a telepeseknek, sem a kisbirtokosoknak, de époly kevéssé a magyar kereskedőknek,iparosoknak, földoszeknek és munkásoknak. Az uralkodó kormány. ' szellem nem keresi a megértést, a méltányosságot a kisebbségével szemben; a nemzeti szellem minden, még legártatlanabb megnyilvánulását is, államellenes irredentizmusnak mincsitik. Hy felfogás mellett a . . mai korrcánytól megértést,^ elismerést, nem lehet várni, de'várni lehetett volna több tárgyilagoeságot és méltányosságot, s nem olyan alap nélküli támadásokat, aminőkben Tatarescu miniszter a magyarságot részesítette. Ha lennének soraiban bűnösök, sállitaák őket törvény elé, de a pártot és vezetőségét ne gyanúsítsák, A magyar párt létét idő nem " i korlátozza. Mindaddig amig Rcrrániában magyarság lesz, a magyar párt állani fog, még ha időközönként a kormány fel is^ oszlatja és működését lehetetlenné teszi is, A kormányok léte és fenmaradása aeónban korlátozott időhöz van kötve. A magyar párt szükség esetén várakozni fog, mig oly kormány fog uralomra jutni, amely a magyarsággal, illetőleg annak magaválasztotta-, nem a kormány által kinevezett vezetőivel tárgyalni kész és a magyarsáj törvényes és jo os igény megérteni és teljesíteni hajlandó. Mi egyelőre teljesitjük kötelességünket - ig^ végződik a nyilatkozat haladunk az igazság, becsületességés a j ogossá.g utján, bizva abban, hogy az isteni Gondviselés ama.^yar kisebbség •sorsát Romániában is vé^re mégis jobbra fogja fordi^tani. /MTI./