Napi Hírek, 1925. január/2

1925-01-16 [0100]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma délelőtt 11 órakor Kenéz Béla elnöklete alatt folytatta az 1924-' 25 évi költségvetés tárgyalását,. A mai ülésen a belügyi tárca költségvetését targyaltak* Neubauer Ferenc előadd ismertette a tárca költségvetését. A belügyi tárca az a reszort, amelyen a háború és az utána következő forradalmak legjobban éreztették hatásukat. A belügyi tárca ügykörét már a háború is nagy mertékben kiterjesztette, aminek következtében az egész szervezet megduzzadt. Ugyancsak nagy•mértékben kibővítették ügykörét a háború után beállott változó körülmények. k legnagyobb változást idézte elő a népjóléti és munkaügyi minise terium felallitasa, amelynek következtében a belügyi tárca ügyköre megcsök— kent annyiban, hogy az összes közegészségagyi és jóléti ügykörök átmentek a ^^.^ Cfcarca keretébe . Cgépjóléty A belügyminisztérium ügykörét és tevékenységét a háború és a forradalmak utáni állapotok azonban nagy mértékben befolyásolták. A ' » személy- és vagyonbiztonság, a jogrend, továbbá a szabadságjogok érdekében való agitáció igen nehéz helyzet elé állitotta a belügyminisztériumot és ' igen nagy elismeréssel -kell.adózni annak a törekvésnek, amely nehéz körülmények között a politikai élet gyújtópontjában e feladatokat ellátja, másrészt igyekszik a takarékosságot is minél nagyobb mértékben érvényesíteni* A hábor előtt a közppnti igazgatás létszáma 399, az 1921/22'költségvetés szerint 32faz 1922/23 költségvetés szerint 343, a mostani költségvetés szerint 452 személyből áll, Ezt a felduzzadást az uj feladatok magyarázzák, egyébként a bel ugyminiszterium vezetősége igyekezett a háborús és forradalmi viszonyok által előidézett emelkedést csökkenteni. A csendőrség létszáma is lényegesen csökkent. . , A belügyi tárca költségvetésének 65 millió aranykoronát kitevő kiadási összege három részből áll. Egyharmad esik a csendőrségre, egyharmad az allamrendorségBe, a harmadik harmadrész két tételből áll, az egyik a törvényhatóságok és községek segélyezése, továbbá a nyugellátásra fordított összeg. A közbiztonsági ós közrendszéeti szolgálat rovata most kibővült a nemzeti munkavédelmi hivatalok költségeivel, amelyek két részre oszlanak, az aitalanos munkavédelemre és a sajtószolgálatra. Megemliti ezután a folyat őrseget is, melynek felállításáról a trianoni békeszerződés intézkedik. Ezek utan kifejti, hogy a beruházásokra összesen 371.000 aranykorona van felvége, ken a belügyi tárca költségvetésének elfogadását. . . Ugrón Gábor arra való tekintettel, hegy általánosságban a plenáris tárgyalás alkalmával lesz módjában a költségvetéssel, speciálisan a Deiugyi költségvetéssel foglalkozni, nem terjeszkedik ki sem a közigazgatás reícrmjara, sem a belügyi költségvetés egyes főbb pontjaira. A közbiztonsági es közrendszéeti szolgalat néhány tételére vonatkozóan kér felvilágosítást a belügyminisztertől, Zjt'Xl , Több-szónok nem lévén, az elnök a belügyi költségvetés éltalános vitujat bezárta. Ezután Rakovszky Iván belügyminiszter válaszolt a felszólalásra: , -A belügyi költségvetés ellen nagy általánosságban főképen azt a KiiOgast emeltek, hogy a háború előtti viszonyokhoz képest, mióta az ország teruxeteH a lakosság száma jelentékenyen csökkent, a belügyi költségvetés ne oso.wi.ent a többi tárcákkal összehasonlítva megfelelő arányban, A helyzet az, ftogy epén a belügyi költségvetés terén mutatja legelsősorban hatásait a trió nőni békeszerződés. A békeidőben a nagy monarchia nagy katonai ereje mintegy hutveajo volt a rendőri jellegű szerveknek és igy a közigazgatási szervezet a maga intézkedéseinek kikényszerítése terén aránylag csekélyebb erővé is mogelegei hetett. Ezzel szemben ma ugy áll a helyzet, hogy bár a honvédség szinten a rendőri közegek segítségére siet szükség esetén, de a trianoni De^eszcrzodesbon megszabott létszámával, különösen, mivel ez a csekély létszám is aránylag gyenge helyőrségekben van elhelyezve, ez a sogitség nem iuíict olyan lényeges, mint amilyen a katonaság sogitsege a háború előtt volt %zert ügy a csendoresgnek, mint a rendőrségnek erosebbnek kell lennie, mint amilyen a békeidőben volt, /folytatása következik./