Napi Hírek, 1925. január/2

1925-01-17 [0100]

/Miskolc, Windisch előadásának J.. folytatása./ - További lényeges vesztesége gazdasági életünknek az^ország,, illetőleg jegybankuk aranykészletének majdnem teljes felhasználásában állott, A bankkimutatások közzététele a háborúban ugyan fel volt függesztve, későbbéi - közreadott adatokból azonban láttuk, hogy milyen rohamosan vitték el a háború szükségletei arany kincsünket, aminek visszahatása egész

f gazdasági életünket érzékenyen érintette. - A háború okozta veszteségek harmadik jelentós tétele az ugy•nevezett túlfogyasztás / hyperkonzum/ volt, amely élelmiszerekre és használati cikkekre egyaránt kiterjedt^és megcsappant termelés mellett súlyos deficitet. * okozott a közgazdaságban. A fogyasztásnak e nagy farsangját csakhamar követte á nagy böjt, ugy hogy a hadmüveletek utolsó fázisaiban a lakosság, valamint a hadsereg egyaránt olymérvü^nélkülözéseknek volt kitéve, amelyek a teljes összeomlást mar csak siettették. - Ez az utóbbi csakhamar -be is következett és most a logika szerint azt.kellett hinni, hogy ily rettenető veszteségeket szenvedett nemzet^ugy fog védekezni a teljes megsemmisülés ellen, hogy meglevő erőit és értékeit Összefogja,igényeit a lehető legkisebb mértékre leszorítja, többet dolgozik és kevesebbet fogyaszt, minden meglevő szellemi és anyagi értékere fokozottabban vigyáz, csakhogy mielőbb újra talpra állhasson. Nem ez történt. - Jött a forradalom. Nyitánya ismét nagy fosztogatás ás értékpusztitás volt. - Napirenden volt. üzletek és vonatok kirablása,^ a közteherviselés megszűnt, a munkateljesítmény minimumra szállt alá, a munkaidőt mindenütt megrövidetették, a bérigények mérhetetlenül megnövekedtek, a gazdasági élet törvényei fejtetőre állíttattak és igy csakhamar teljessé vár a kháosz. - A gazdasági kháoszbél azután a proletárdiktatúra akart kozmoszt osinálni, ez azonban ismét csak a túlfogyasztás kozmosza volt, amely a fogyasztást ugy, ahogy a proletariátus javára megszervezte ugyan, de képtelen volt a termelést megszervezni; még a két évet élő orosz kommunizmus is manapság jóformán csak a régi termelési rend hulladékaiból és sovány maradványaiból él. - Hogy ez a négy hónapig tartó állapot mennyire aláásta amúgy is megrendült gazdasági szervezetünket, azt egyéb konzekvenciáktól eltekintve itt bővebben vázolni felesleges. -Azt lehetett hinni ezek után, hogy ez az ország és ez a nép^ ily előzmények után további áldozatokra, további anyagi es vérveszteségre már nem képes. Csalódtunk, - A román megszállás következeit ezután, amely a rombolás és fosztogatás müvét betetőzte és .szakavatott kézzel teljessé tette..Elánt ott mindenüvé, ahova elődjei keze véletlenül el nem ért és igy az országot elpusztított gazdasághoz tette hasonlóvá, amelyen már csak a termőföld, az épületek és az emberek maradtak meg, minden termelési eszköz és minden termelési %6ke hijján. - Es^mindezek az imént felsorolt veszteségek az ország és a nemzet veszteségeinek csak kisebbik réézét tették, A nagyobb veszteség abban állott, amit röviden abba a szóba lehet összefoglalni:Trianon. - Nem célunk és feladatunk itt, hogy az e cimen elszenvedett veszteségek érzelmi oldaláról szóljunk, elég, hogy ha azokra a veszteségekre gondolunk, amelyeket az ország feldarabolása nemzetgazdasági szempontból jelentett, akkor'eszmélünk csak arra, hogy a nemzet fogalma nemcsak elvont ideológiát, hanem eleven gazdasági értéket és /letet is jelent. - Hallgassunk még néhány adatot azokról a veszteségekről,amelyek a békeszerződés fo&fcán gazdasági életünket érték: - Szinte hihetetlen, az ország 282.870 négyszög kilométer területéből 190.267 négyszögkilométert tehát több, mint kétharmadrészt elvesztettünk. Az ország 49,062.000 katasztrális hold kultur—területéből 33.117.000 hold került idegen három alá.Elvesztettünk a 12.858.000 katasztrális hold erdőterületből 10.811,000 katasztrális holdat, tehát erdőxbirtokaink 5/6 részét, 1914-ben 6,184.000 szarvasmarhája volt az országnak, amiből „alig maradt meg 2 millió darab 7,311.000 darabra rúgott^az ország sertésállománya, amiből 3,600,000-t vettek el tőlünk* Elvették bányáink 59.4 %-át s megfosztottak nagy ipartelepeink 58 $-ától. ; - Ezzel a szomorú statisztikával nagyjában végeztünk azokkal a külső fizikai és erőhatalmi tényezőkkel, amelyek sorsunk kialakulását / / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR / folyt.köv./