Napi Hírek, 1925. január/2

1925-01-30 [0100]

/Lutlicr bőszedénél: folytatása/ : ;—Támadó torvekhez ennek semtii köze sincs .Egyébként az erkölcsi leszerelést \ fiduciárius ellenőrzési intézkedések nem viszik előre,. Ka nemzetközi kérdéseket békés megbeszélés helyett éveken át katonai nyo­mással igyekeznek rendezni,akkor nem leket csodálni, hogy az érdekelt or­szágban némelyek nem a^jog védelmében, hanem csak a hatalomban hisznek. El van-e szánva Herriot arra, hogy az északi rajnai zónát azofe nal kiüríti,mihelyt Kémetország a leszerelésben előfordult bebizonyított t visszaélések megszüntetését biztosítja? Beszédében erre a kérdésre nem találok világos választ.Legalább is kétértelmű, ha Herriot azt mondja, i»e^ hogjr a Rajna mentén lévőmfrancia csapatok a legfontosabb, sok végső xáatZX, i£gá±n garanciáját jelentik Franc laország biztonságának. Ezt a kétértelmű­séget tegnapi nyilatkozataival.sem szüntette meg. A kinem üritéo mogokolá subán széles németországi körök más indító okokat sejtenek. A külföldi sajtóban Sokszor szó esett arról a lehetőségről, hogy ezekkel az indító okokkal kompromisszum utján volna jó számot vetni, A birodalmi kormány­nak ^eddig sohasem volt alkalma arra, hogy^tote ily kompromisszum dolgában állast foglaljon. Ha a kiürítést későbbi idopontra,mondju'-, január 10-ike után pór hónapra valóban biztosították volna, a birodalmi kormány ezt a :ompromisszumot nem utasította volna minden tárgyalás nélkül vissza és nem utasítaná vissza most sem. A bizalomteljes megértés utján való ilyen megoldásra a bitodalmi kormány minden időben kész. A Herriot részéről fel­vetett biztonsági gondolat megvalósításában a birodalmi kormánynak reális eraeko van. Mihelyt a még nyilt politikai problémán magvában, a biztonsági üerdésbon megoldást találni sikerül, a többi kérdés megoldása majdnem for­málisan következik. Az 1924-iki őszi genfi jegyzőkönyvvel? " ' ' ' 1 > minden államra kiterjedő világkonvonciótvtf Hcrriothoz hason­lóan magam is végcélnak látom. Ha Horriot ezt a célt az államok egy cso­l P° r tja közti megegyezéssel elő akarja késziteni és a problémát csak azok­uan az esetekben óhajtja megoldani,amikor az* közvetlenülakuttá-válik, a birodalmi kormány a pozitiv együttműködésre ebben is hajlandó. Nemzot­• ;-°zi szerződések azonban, igy a garanciális szerződés is, csak akkor lehet ni tékony^aa.a népek zárt akarata áll mögöttöK . ?"J?U vdt, 0*JÍ Ehhez azonban az elengedhetetlen pszihológiai feltételeket minaon részen teljesíteni kell. Az a tetszés,amelyekben Hcrriotnak a ne­me o nep.érzületeit sértő kifejezései a francia parlamentben-részesültek, nem aiaalmas ezeknek a feltételeknek az útját megkönnyíteni.Az igazi meg­egyezés aadig nem tekinthető teljesnek, amig egyetlen állomot is az emberi- - • seg gonosztevőjének bélyegeznek, s amig az egész külföld meg nom győződik annam a yédnak helytelenségéről, hogy a világháborút a maga támadásával a nemet nep zúdította a világra. Kom tartom üdvösnek azt sem,ha az országaink! u^ajutodö belpolitikai ellenteteket a külpolitikai problémákban való tárgya­lásodban igyekeznek értékesíteni. * . , , Á nemet loülpolitika irányá^részleteltben az uj birodalmi kormány* ozamora is elsősorban a londoni egyezménye!: határozzák meg. Külpolitikai iianyun., megváltoztatásával olyan müvet tennénk tönkre, amelynek lótre­: v \^ ! f n ^onoonban es üorlinbcn magam is minden erőmből dolgoztam. Azt a pro 0 rammot,melyet Herriot ebben a három szobán foglal össze: "Döntőbiró­'k^k', 7 Z onsa S,es leszerelés" Németország nejében is clfélűgadjüatom. A * :?^ ll Ít.. ­orníí f i y x } : '­3Z sikraszállni azért, hogy a döntőbirósá/Si gondolat • : ÖÍ?P wí 1 él ^tben mind általánosabb érvényre jusson. SzivoscÖ működik íS^J^A 11 ** 0 * H stons ^ak és szabadságának védelméről •; Syfcmtson. A leszerelés dolgában a német kormány hatalmas előkészita fiimká­sz* rződéS lí+n? S r ™J*> h °g7 02 előmunkálat segítségével a versaillesi té vilit ^tal noghatarózott alapon az általános, leszerelés csakhamar tot­ut/ /­J­1I-« /IMI/ ,j / '/ , • ••v-t--inc^ P-r á Január 30./Havas/-Azt a jelontestmekyszerint Barthcu í^oX wasriingtonba utazik és az adósságok kérdésében kifejti az ameri ai ­omany clott a Lancia álláspontot ,megcáfolják./MTI/ f őr.n'-c.-r- i-x-T • 1 -> a , r i s > Január 30. A .kenyér árát Parisban, mint a rendőr­1 GOfí^-í ' f n ob , ruar 6-^től kezdve 1.55 froukra, február közödtől kezdve i. ou nan re emelik fol. /M^I /

Next

/
Thumbnails
Contents