Napi Hírek, 1925. január/2

1925-01-16 [0100]

§ Londonból je&antik: Maróczy Géza, aki a hastingsi karácsonyi sakkverseny elsőosztályán az első lettj a napokban Amerikába vitorlázott,- hogy ott szimultán játékokat tartson. A Times ebből az alkalomból közli azokat az eredményeket, amelyeket Maróczy a legutóbbi néhány hónapban ért el Angliában; Összesen 583 játszmát játszott. Ebből megnyert 509 játszmát, elvesztett 4 játszmát, mig 70 játszma eldöntetlen maradt . A lap összehasonlítja ezeket az eredményeket Capablanca 1919i-1920.évi eredményeivel. Capablanca ez időszak alatt 1382 játszmából 1280 játszmát nyert; 30 játszmát vesztett, mig 72 játszmája eldöntetlenül végződött. Százalékos arányban kifejezve tehát Maróczy eredménye igy alakul: 1 - Nyert játszma 87.31 ?*, vesztett játszma 0.68-*^, eldöntetlen játszma 12 i*\ Capablanca eredménye: Nyert játszma 92.ól -vesztett játszma 2.17 %

% eldöntetlen 5.21 /t£TI/' ÍJ A Dunántúl

i Közművelődési egyesület Jókai ünnepe. * Ragyogd közönség tóTTctTé meg' pénteken délután a Zeneművészeti Főiskola nagytermét, hogy jelen lehessen azon az ünnepen, amelyet Rákosi Jenő vezetése mellett rendezetü a Dunántúli Közművelődési Egyesület. Auguszta főhercegnő és családja küCönös diszt kölcsönzött megjelenésével ennek az ünnepélynek. Ott voltak a Jókai család'képviseletében Feszt'ny Róza^ Feszty Masa, Hegedűs Loránd családja, ifh. Hegedűs Sándor /özv. Jókai Mórné, aki az egyesület nevében Rákosi Ecno a megjelenésre felkért, lázas^ influenza miatt nem jelenhetett meg és erről levélben értesítette a vezetőséget./Ott volt báró Szterényi József, gróf Apponyi Albert, dr. Berzeviczy Albert,"Vázsonyi Jenő, Ripka Ferenc kormánybiztos, dr. Sipocz Jenő polgár, mester, báró Lukács György, Székely Ferenc, Kertész K. Róbert államtitkár, báró Bánffy György^ Bókay János, a közélettel! számos'kitűnősége, rendkívül nagy hölgyközönsegV Kellemesen tűnt fel egész sereg fiatal leány magyar nemzeti viseletben. Ráko'si Jenő, akit belépésekör percekig ünnepeltek és virágesővol fogadtak, a következő beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt: . - A Dunántúli Közművelődési Egyesület nevében van szerencsém ezt a gyönyörű és mondhatom, igen kedves közönséget üdvözölni. Kedvesnek momdom, mert ugy látszik, engem összetévesztett Jókaival, akinek ma ünnepét üljük. A közönség legalább azért jött, hogy itt a művészet hangulatában, művészi előadások benyomása alatt ^mléket ünnepelje Jókainak, a magyar közművelődés egyik héroszának. Manapság, amikor minden * ji— & nyomon csak azt halljuk, hogy eggyé kell lennünk a magyarságban, egységbe kell állnunk az egyetértésben, talán nem is igen illik, hogy a Dunántúlról külön beszélünk, amely csak része ennek a hazának* De micsoda voltaképen a haza? A haza egy látszólagos nagy egység, amely azonban igen sok részből áll. A haza egy gyönyörű terebélyes fa,amelynek árnyékában állunk,amelynek gyümölcseit élvezzük, amelyről magunknak esetleg botot vágunk, hogy az ellenséget elkergessük mell le, de mégis csak egy nagy terebélyes fa. Mint fa, egység, gyönyörű ágakká; gyönyörű törzzsel, gyönyörű lombbal, remek virágokkal,de -qja fa csak egy parányi magból kelt és emelkedett fel. Ez a mag elvégre is az atyai ház, az atyai házból fejlődik nekünk a falu, a .faluból fejlődik szülőföldünk, a kis szülőföldünkből fejlődik a vármegye, és azonkívül külön-külön tagozódások a Dunántúl, a Dunán innen, a Tiszán tul, á Tiszán innen. Ezek mind oly részek, tagok,amelyekből a haza maga áll. Es az'összes részek fölé egy védő és oltalmazó tető borul, cz a haza fogalma'. Ha tehát én a szülőföldemről, a szülőhazámról beszélek ebben a társaságban, ez annyi,' mintha a hazáról beszélnk,mcrt az a jog meg Van, hogy a pesti gyerek 'is, ha Pustről hall, vagy Pestről beszér, 'akkor neki kettőt dobbanjon a szive addig^ mig másoknak csal; egyet débban. Én is innen gondolatban cl száguldók a Dunántúlra és engedjék meg, hogy a Dunántúlt itt megismertessem rövid* néhány szóval. . • Ez a gyönyörű része a mi országunknak, voltaképen Magyarország í^agja, Magyarország ősi vára, az első magyar civilizációnak színhelye. Innen indult ki mind az, ami ezen a Magyarországon évszázadokon keresztül meg volt.Mert Árpád, mondjuk, Árpád apánk, csak elfoglalta a hont. /Folytatása követekzik/