Napi Hírek, 1925. január/2

1925-01-16 [0100]

részlete./ /A pénzügyi bizottság üléséről szőlő közlemény harmadik ^ 2 _ Hcmcsak Európában, de még Amerikában is a szaklapok közleményei szerint nagymértékben gyarapodott az utóbbi időben a közönséges bűncselekmények száma. A rendőrségnek közönséges rendfentartási feladatai is megszaporodtak, természetesen ez is azt teszi szükségessé, hogy a rendőri létszám csökkentésében óvatosan járjunk el. Amerikában például a legújabb tendencia ugre gyakorlatban,; mint a szakirodalomban az, hogy a rendőri létszámot fel* keli emelni. Ezt a kívánságot alapos statisztikával támasztják alá, amennyiben kimutatták, hogy Amerika az első abban a tekintetben, hogy aránylag legkevesebb a rendőrsége, viszont csodálatosképen a tizezer emberre eso gyilkosságok arányszáma is épen Amerikában négyszer akkora, mint a statisztikában utána következő Olaszországban. Ezekben az úgynevezett demokratikus berendezésű államokban is arra a tudatra ébredtek tehát, hogy a rendőrség, az állambiztonság, a személy- és vagyonbiztonság szempontjából végül is mégis csak fontos intézmény. Azokat a létszámokat azonban, amelycj^ a belügyi költségvetésben foglaltatnak, nem mi állapítottuk meg, hanem a békeszerződésben az antant szakértői döntöttek ebben a kérdésben és bizonyára gondoskodtak arról, hogy ogyctlcn-cgy fegyveres emberrel scjlegyon több ebben az országban, mint amenynyirc okvetlenül szükség van. He lóink azonban ezekkel a létszamokkal szembon is engedményeket kellett tennünk pénzügyi szempontból^ Az államrendőrség létszámát igen jelentős mértékben csökkentettük. Az 1920. évben 12.160 főből állott a székesfővárosi és vidéki államrendőrség, ma csak 8000 körül vaá a tényleges létszám, tehát többezer fővel kevesebb, mint 1920-ban. Azt hiszem ez r szám már elegendő annak bizonyítására, hogy a belügyminisztérium és az államrendőrség legfőbb közegei igyekeztek minden felesleges kiadástól megszabadítani az államot. A csend- . őrségnél majdnem teljesen be van töltve a trianoni létszám, ennek:.azonban az a magyarázata, hogy a csendőrség különösen az az intézmény, amely ma nemcsak azt a szerepet tölti bc, mint a háború előtt, hanem a létszámnak körülbelül ötven százaléka arra van hivatva, hogy pótolja azt, amiben valamikor a közös hadsereg és a honvédség teljesített a közrendészeti szeivok szamára mellékszolgálatot. Lía például a csendőrség látja cl azt az őrszemszolgalatot, amelyet a háború előtt és a háború rlatt a katonaság látott el az egész országban. Ez maga néhány ezer csendőrt vesz igénybe. r ^ Ugrón Gábor . _ _—_ '. szóvátettc a'z általános munkavédelem kórdeset. A miniszter elismeri, hogy az általános munkavédelem szemet szutt bizonyos körökben éá igaz az is, .amit a képviselő mond, hogy tudniillik fentartunk egy szervezetet, amely csak kivételes esetekben lép funkcióba, ellenben költségbe kerül akkor is, mikor szükség nincs reá. ^Ezt a kérdést azonban másképen nem tudjuk megoldani. Elvégre olyan személyes tapasztalafok fölött is rendelkezünk már, hogy a közüzemek megbénításával, azr.z leállításával tényleg pressziót lehet gyakorolni kormányodra, rendszerekre, de pressziót lehet gyakorolni a polgári társadalomra is, amely abban a porcben, amikor pl. egy városban megszűnik a'vízszolgáltatás, n közvilágitás, általában a közüzemek működése, önkéntelenül is terror alatt érzi magát és ilyenkor még 5. logkonzervativebb gondolaoaasu ember is hajlandó arra, hogy koncessziókat tegyen a forradalmi irányzatnak. /Folytatáds köve kőzik./