Napi Hírek, 1925. január/1

1925-01-15 [0099]

Bécs, január 15. /Magyar Távirati Iroda/ Az a hir, hogy Bécs és^ Budapest közt 300 uj telefonvonalat helyeznek üzembe, a Wiener Allgeineine Zeitung jelentése szerint a bécsi iparosok és kereskedők körében érthetői feltűnést és nagy örömet keltett. Kocheise-i vezérigazgató a lap munkatársayolott kijelentette hogy tárgyalások folynak ugyan Budapesttel a távolsági kábel helyreállítása céljából, de ma még- aligha lehet a vonalak számát meghatározni. Meg fofjjuk látni - mondotta a vezérigazgató hogyan lehet a pénzügyi helyzetet megoldani. Magától értetődően minden erőnl' kel iparkodni fogunk, hogy e terv mielőbbi megvalősitását lehetővé tegyük és a telefontávolsági kábelt a nemzetközi távolsági kábel rendszere szerint elkészitsük. § A ^takarékpénztárak és Bankok Egyesületének meghívására dr. Brunswig Péter, a Deutsche Bank igazgatója és az aranymérleg kérdésének egyik legalaposabb ismerője, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank üléstermében a mai napon rendkivül tanulságos előadást tartott. " Weisz Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének rövid, üdvözlő beszéde után az előadó' elsősorban az aranymérlege^ tekintetében Németországban jelenleg fennálló helyzetet ismertette. A társulatoknak aranymérlogrc való áttérése kovás kivétellel már megtörtént. Ez a gyors eredmény annál meglepőbb, mert a némot jogi szabályozás rendkivül bonyolult volt és hét különböző rendeletbe foglalták. A némot aranymérleg' rendelet nem foglalja magában az aranyértékben való könyvvezetésnek a kötelezettségét, amintá^hogy a kettő nem is tartozik szervesen Össze, minden kereskedő azonban igyekezni fog arra, hogy könyveit ugyanazon értékmérőben vezesse,amelyben mérlegét fclállitani köteles. A megnyitó mérlegek tekintetében a német rendeletek keresztülvitték azt az elvet, hogy a vagyonnak teljesen uj, megbizható értékelését koll elérni, ami csak az értékelésnek szabadsága mellett lehetséges. Az értékelésre vonatkozó minden korlátozást előadó elvetendőnek tart. Az egyéni cégek, közkoreseti, betéti stb. társaságok tekintetében a német törvény részletes szabályozást, a.viszonyok bonyolultságára való tekintettel nem tartalmaz, ezt a gyakorlatot Magyarországon is ajánlja követni. A részvény- . társaságok megnyitó aranymérlegeinek folallitása már részletesen'van Németországban szabályozva. Az előadó itt ismertette azokat a szabályokat,amelyek a mutljakozó tiszta vagyonnak az alaptőke és tartalékok közötti megoszlására, az arany- ' tőkének az addig volt papirmárka-alaptőkévcl való egybevetésére vonatkoznak. Ha a társaságnak aranytőkéje ilymódonfocg van határozva, az^cgycs részvényeké ehhez a tokéhoz kell idomitani. 'A német rendelet keresztül :viszi a részvé- •• nyel: egyenlő elbírálásának elvét,ami foltétlen golyós is. Hibáztatja az ; előadó a német rendelkezéseknek azt a részétamely a részvénynévérték minimu mára vonatkozik, A részvények összevonását a némot rendelet csak akkor enged meg,ha egy-egy részvény névértéke 20 márka'alá szállna, sőt 5 márkás hányadrészvények ^kiállításáról is intézkedik. Ez a szabályozás azért'nem helyes, mert az óriási részvénytömegeket továbbra is a piacon hagyja.Sőt még szaporítja,amellett az ilyen" kis részvények és hányadrészvények a tőzsdei forgalom számára nem alkalmasak, ugy^hogy a kis részvényeseknek nincs előnyük ebből a szabályozásból. Körülbelül 100 márkának megfelelő értéknél alacsonyabb névértékű részvényeket nomjtart helyesnek. A Németországban nagy szerepet játszó külön jogállású részvénykategóriák kérdésének érintése után az előadó azt a következtetést vonja le, hogy a nemet szabályozás az aranymérleg bevezetésének elsietett voltán es a részvénytőkének túlságos' claprózásán kivül általában igen helyesnek mutatkozott. Áttérve a gyakorlat kérdéséire,főleg az2al a problémával foglalkozott, hogy minő-mértékben ajánlatos az alaptőke leszállítása az aranymérleg felállítása alkalmából. Bár nem lehet teljesen elfojtani a gazdasági életnek a*t a törekvését, hogy az aranymérleg bevezetését általánc szanálásra basztálja fel, mégis azt találja, hogy az aranymérlognck csak ama hibákat volna szabad helyesbíteni, amelyek az inflációnak következményei, Az alaptőkének túlságos lecsökkentése nemcsal' közgazdaságilag káros,hanem az egyes vállalatokra som előnyös.Az aranymérlcgek helyes felállításának természetes előfeltétele, hogy adózási kötelezettség abból elő ne álljon, mintahogy a német rendelet is' az adózási kérdéseket kielégitőjn oldotta meg ; J

/ ^ftSZÁGOS LtíVÉLTÁR * — ~—• IÓ c-mXrn'iA