Napi Hírek, 1925. január/1

1925-01-15 [0099]

i Ittérek most az orosz szerződésre. Ez tulajdonképen olyan megállapodás, aaoly csal: a diplomáciai viszony felvételére vonatkozik, kiegoszitve bizonyos kereskedelmi megállapodásokkal .Tisztában vagyok azzal, • hogy talán váratlanul leptük meg a közvéleményt azzal, hogy a kormány szükségesnek tartotta ilyen tárgyalásokba belemenni es bizonyos megállapodásokat lőtesiteni. Tudom, hogy elsősorban politikai szempontból kifogásolták ezeket a tárgyalásokat; attól felt a magyar közvélemény, hogy az orosz szovjet magatartása porpaganda, stb szempontjából talán veszélyt jelenthetne. Gazdasági szempontból nem egészen áll meg az, .amit Boci: Lajos mondott, nevezetesen, hogy nagyobb államokkal szembon talán nem tudunk majd versenyezni és az Oroszország által nyújtott lehetőségeket a nagyobb államok inkább használhatja!; majd ki, mert mi nem nyújthatunk annyi ellenérté-" kot, mint a nagyobb államok. Azt hiszem épen forditva áll a dolog. Ipar. a nyugati államoknak, amelyeknek nagy tőkéi

1

: voltak elhelyezve Oroszországban, nagy követelésekkel kell hogy fellépjenek, amelyektől belpolitikai szempontokból el nem térhetnek. Ezek a követexések tették lehetetlenné eddig azt, hogy mohfelelő megegyozéseket kössenek Oroszországgal. Nekünk nincsenek tökeink.Oroszországban, érdekeink a háború és a forradalmak alatt nem szenvedtek olyan csorbát., hogy olyan kövotoléoket kellene támasztanunk, amelyek megnehezítik a tárgyalásokat. Azt kérdezte Beck Lajos, hogy értek-e ol eredményt rzok a kereskedelmi szervezetek, amelyek Oroszországban dolgoztak. Erre nagyon nehéz felelni, mert ezek nem hrjlarídók autentikus nyilatkozatot tenni, •mert hiszen, ha sikereik voltak, ezt nem. fogják elárulni, hn pedig nem voltak sikereik, ezt letagadják. Nagyban és egészben azt merem állítani, hogy a mai viszonyok között gazdasági szempontból még nincs nagy jelentősége az orosz piacnak, de nem lehet.tudni, nem fog-c ennek jelentősége napról-napra fokozódni. Hogy mi ilyen megegyezést kerestünk, annak egyik indoka az volt, hogy láttuk, hogy a nagyhatalmak mindjobban tudatára ébredtek annak, hogy Európa rekonstrukciója nem lehetséges, ha ebbe Oroszországot is be nem vonják, /nglia, Franciaország, Olaszország kormányai nyilvánvalóan arra törekedtek, hogy összeköttetésbe lépjenek Oroszországgal külpolitikailag és igy elininálják azt a veszélyt,, amelyet egy Írül önálló* Oroszország jelent. A líe.cdcnr.ld-kormány ezen felül még egy messzemenő szerződést is kötött Oroszországgal; hogy ezt a konzervatív korány nem fogadta cl, ez nem j lenti azt, hogy a diplomáciai viszonyt is megszakította volna a^ szovjettel. Csehországban is hasonló a törekvés az összeköttetés mielőbbi kiépítésére. Politikailag tehát nem lett volna helyes dolog, ha Magyaror*oza^ lott volna az egyedüli állam, amely visszautasítja ennek lehetőségét, tisztán arra hivatkozva, hogy itt is volt korrounizmus és egy esetleges propaganda líagyarországra veszélyt jelentene. Azt tartom, hogy ha egész Európa összeköttetésbe lép Oroszországgal és ha csak Magyarország^ zárkózik ól épen evvel hivnS fel magára bizonyos veszélyt. Az okos előrelátás politikája tehát, ha nem zárkózunk cl olyan összeköttetések fölvételétől, amelyektől más országok som záriráznak cl Ha majd oz a megegyezés a nemzetgyűlés elé lesz terjeszthető,ratifikálás végett, bizonyítékát lehet majd adni annak, hogy a kormány minden tekintetbejövő szempont kellő mérlegelésével kötötte meg a megállapodást. A szovjet-propaganda nem attól függ, hol van képviselete a szovjetnek, hanem, hogy hol akar komoly és erős propagandát kifejteni. Ott van a Balkán, Bulgária, amely épen ebből a szempontbél a legnagyobb^ nehézségekkel küzd annyira, hogy egyes balkán állanok ezzel a propagandával szemben közös fellépéssel bizonyos megegyezéseket létesítettek. Merem állítani, ha más államoknál sem jelent egy ilyen megállapodás veszélyt, Magyarországra, amely a kommunizmustél gyógyultnak mondható, belpolitikai szempontból sen jelenthet túlzott veszélyt. Dc ezért komolyan kell venni, nen szabad kicsin./cini és vele állandóan foglalkozni kell. Másrészt nen tartaná indokoltnak, hogy Magyarország elzárkózzék olyan lépések elől, »w»ly-sk»t nt.o állapok is megtesznek.^ f^iA bizottság ezután a külügyi tárca költségvetését ugy alt alá? nossagírspl részleteiben elfogadta és ezzel a mai ülés 3/4 3 órakor Véget ért, 4, legközelebbi ülés pénteken félelőtt 11 órakor lesz. — — _ —