Napi Hírek, 1925. január/1
1925-01-15 [0099]
/A pénzíígyi "bizottság ülésérői szdló tuddsitás folytatása II./ Főfeladatunk kell, hogy legyen a laboratóriumok és klinikák felszerelése. Non ott van a baj, ha egy nemzetnek sok az alaposon képzett fia. minél többet tudunk, minél mélyebben nyomul be a nép rétegeibe az igazi tudomány, a komoly tu *drts annál boldogabb lehet a nemzet, a baj csak az, * „. : ; ha a diplomaszerzés r mint előtetörcsi eszköz nyomul előtérbe a tudás és á tudomány előbbrovitele helyett. lleleg elismeréssel adózik a Tudományos Akadémia coniicnnáriuma alkalmából tervbevett eszmének. Hely hálával és elismeréssel nyilatkozik a kultusziiiniszter egyéniségéről és kijelenti, hogy a kultuszminiszter az ő" tevékenységével belépett a nagy magyar kultuszminiszterek sorába. A miniszter ideáknak a gyakorlati életbe való bevitelével rendkivül nagy szolgalatot tett a magyar kultúrának. Felemelő.érzéssel emlékezik meg a műegyetemi ifjúság^odaadó tanulnivágyásáról, akik nélkülözve, dideregve küzdenek a tudósért és a kultúra emeléséért. Mégegyszer kéri a kultuszminisztert, hogy a lehetőséghez képest kövessen ol mindont a toidományos intézetek munkája ó'rdekeben a szükséges anyagi és szellemi eszközöknek megszerzésére. A l:öl•cselvetést elfogadja. Gróf Klcbelsberg Kunó vallás— és közoktatásügyi miniszter indíttatva érzi magát, hogy Hermonn Miksa felszólalására válaszoljon, bár törekvéseiről ^összefoglaló képet a vita végén fog adni. Ugy látja, a magyar nultura terén ujabb reformkor kezdődik. A laboratóriumokban és a tudományos intezetekben nagy munka folyik és az ifjúságnál is nagy- munkakedvet lát. Annál örvondetcsobb jelenség cz, mert a kiegyezés után következő 50 békés évben nem haladtunk a tudományok terén'ugy, mint kellett volna. Ennek főoka az volt, hogy csak két egyetemünk volt. Ennek katasztrofális hatása volt az• kogy gyakran előfordult, hogy a tanárok nem is nézték jó szemmel, ha tanítványaik vannak, mert féltek, hogy tehetséges tanítványaik nyakukra nőnek, Tuaomanyos pályáról nem is lehet beszélni, hanem csak lelkesedésről a megür* sedo katedrára, A - , _ _ legcsunyább tülekedés fejlődött ki egy-egy katedra megurulósékor. Ma nem látjuk ezeket a jelenségeket, mert a legtöbb tudományágra öt-hat-nyolc katedra is van. Ma már ére/c;ajos specializálódni egyegy^tudományágban. Megszoktuk, hogy a budapesti egyetemen igen nagy a hallgatom lotszama, ezrét tartjuk kicsinynek a vidékiek létszámát. Pedig oz nem nolyos, külföldön nincsenek ilyen nagy tömegek, legfeljebb egyes nagyon kivaló tanároknál. Az egészséges állapot az, ha egy tanár körül 20-25 növendő! van, akikkel személyi nexusban áll a tanáí- és velük együtt dolgozik-. A legnagyobb fokban aggodalmasnak tartja, hogy Budapestre csődítenek 7000 vidéki egyetemi hallgatót, holott az internátusokban a legnagyoh! erőfeszítéssel sem tudnak elhelyezni 2000-nél többet. A többiek a leglehotoi lenebb helyzetbe kerülnek ebből kifolyólag. Nem szabad megengedni, hogy többen iratkozzanak^be, mint ahány hallgató számára hely van. ± Le fogja nyomni a_budapesti létszámot, hogy itt csak annyian legyenek, amennyit bc tud, 9pf'^ ni a rajzterem,-a laboratórium, a klinika stb. Ez azonban ösztöndijak nolkul menni nem fog. Mint kultuszminiszter, azon volt, hogy az internátusi helyek számát növelje. Legközelebb egy ösztöndíj javaslattal fog jönni, omol; lyol biztosítani akarja a magyar intelligencia és a kisgazda társadalom gyermekcinek, hogyr közülük a tehetségesek feltétlenül tovább tudjanak tanulni, Az analfabetizmus kényszer nélkül nem küzdhető*, le. Az uj népoktatási törvényben, amelyet valósziiiüleg pár hét alatt bc lehet majd terjesztői rendelkezések lesznek arra, hogy a 35 évnél fiatalabb analfabétákat esetleg kényszerrel lehessen az analfabéta tanfolyamok látogatására szorítani« Örffy Imre a vallás és tanulmányi alapok feletti • . . felügyeletet gyakorló 18-as bizottságról beszél. Véleménye az, hogy miután a főkegyúri jog mai gyakorlása meglehetősen problematikus, c 18-as bizottság tekintetében helyezkedjék a kultuszminiszter meglehetős konzervatív álláspontra és tartsa mog ezt a bizottságot lehetőleg a régi összetételében A királyi közalapok gazdászati igazgatásával kapcsolatban kéri, körvonalozza a miniszter néhány mondatban, mi a gazdaságpolitikái szándéka ezekkel a nagy közvagyonokkal. /Folytatása következik./
