Napi Hírek, 1925. január/1

1925-01-15 [0099]

Az előadó után elsőnél: Hernann Uiksa szólalt fel. A békebeli állapottal szénben - mondotta - határozottan előtérb nyomult a kultusz--és a népjóléti tárca. A kultusztárca az 1914/15. évben az összbudgotnek 10.7 százalékát ^tetto ki s ma cz az arány 14.8 százalékra emelkedett. Kiemeli a felsőoktatás nagy nemzeti és kulturális fontosságát, hiszen a tudományos kutatás nem absztrakt dolog, hanem igen mélyreható fejlődést és clőhaladást jelent a nemzet egyetemére nézve is. Sokan azért hibáztatják a felső oktatás favorizálását, mert az egyetemek növelik a szellemi proletariátust. Ha túlságosan megduzzadnak azok az ágak, amelyek a szakoktatásra vonatkotnak, akkc valóban az a veszély foroghat fenn, hogy a kiképzett ifjak nem tudnak 'az éli ben elhelyezkedni.. Itt tényleg remediumról kell gondoskodnunk, ez azonban nem jelentheti az egyetemek megszüntetését.^, korlátozzuk a felvételi képességet, akkor igazat kell adni annak a felfogásnak, hogy mint Franciaországban is megvan bizonyos tekintetben, ne engedjünk több ifjút egye- ' tömre, mint amennyit valóban tudományosan ki lehet képezni, mert az egyetem nen arra való, hogy diplomák gyártásával foglalkozzék, hanem hogy a tudomány és kultúra ügyét előbbre vigye. L^JX. /Folytatása következik/ V a rs ó , január 15. /Lengyel Távirati Iroda/ A Nemzetek Szövetségének danzigi főbiztosa azzal a kéréssel fordult dr.Strassburgerhez, a lengyel köztársaság danzigi főbiztosához, hogy a lengyel kormány tavolitsa cl zavargások elkerülése céljából a lengyel levélszekrényeket, A főbiztos hangoztatta,, hogy ha kérését nen teljesitik, akkor a danzigi tanácsot neg' fogja bízni, hogy saját maga hajtsa végre a levélszekrények eltávolítását. Dr.Strassburger megállapította, hogy c kérést lehtetlen teljesíteni. Tegnap délután a főbiztos - ujabb értekezletet tartott dr.Strassburgerrel. A lengyel kormány megvizsgálta, hogy adott esetben milyen pénzügyi es gazdasági rendszabályokhoz nyúljon. Esto a köztársaság elnökének olnökftotc alatt lengyel minisztertanácsot tartottak. /1TI/ :: Paris, január 15. A Petit Journal kivonatot közöl Erncst Judot holnap, megjelenő könyvéből. A lap szerint a könyv megvilágítja Izvolszkinak es Poinoarénakv az-1912,, 1913 és 1914^ években folytatott orosz, illetve francia politikaját. Judet, aki barátja volt George Louis . . ^ akkori nagykövetnek, könyvében hosszabb fejezetet szentel Lcuis politikájának. A Petit Journal szerint Judot emlékeztet arra, hogy a francit orosz szövetség első éveiben, gróf WLtto kísérletet tett, hogy ne Németország ellen, hanem Anglia ellen tájékozódjanak. Ezt az irányzatot meghiúsította VII-Eduárd, aki Parisban megtalálta a szükséges támogatást. Izvolszki utóda Szoszonov hive volt Franciaország és Anglia együttműködésének. Ooroszországban többé nem beszéltek arról, hogy Konstantinápolyt és a tengerszorosokat noghóditsák, hanen hogy Németország és Ausztria keleti törekvéseinek gátat vessenek. George Louis teljesen egyetértett Poincaréval abban, hogy Oroszországnak nen kell Franciaországot katonailag támogatnia^ ha megkísérlik, hogy Elzász-Lotharingia miatt megmozdítsák, másfelől pedig Franciaország nci kötelezhető katonai segítségre, ha Oroszország Konstantinapolyért háborút kezdene anélkül, hogy előbb"megállapodnék Franciaországgal. /iTl/ § G e n f , január 15. A román pénzügyminiszter emlékiratot juttatott ol a Nemzetek Szövetségének titkárságához.- Emlékiratában behatóan ecseteli a balkán-országok gazdasági és pénzügyi ínségét, egyben megjelöli az orvoslás módjait. /.IPl/