Napi Hírek, 1925. január/1

1925-01-14 [0099]

§ Török-magyar házasság, Abdurrahman Vehbi törökországi földbirtokos török állami gazdasági felügyelő, Abdurrahman bág karahisszari /Klsézsia/ kormányzó és neje Kadizse Ajse fia, folyó hó 17-ón, szombaton, délután tartja esküvőjét Czipott Sárikával, Czipott^György ny, kúriai biró,ügyvéd és neje nagyfalvi Kremnitzky Bmmi leányával Debrecenben, a Sveticszárda kápolnában. Az esküvé megtartásához a pápa adott engedélyt, A fiatal pár esküvő után Konstantinápolyba utazik* § A Magyar Távirati Iroda jelenti; A nemzetgyűlés pénzügyi bizott- • sága ma délelőtt 11 órakor Platthy György elnöklésével folytatta az 1924/25 évi költségvetés tárgyalásét. AV kormány részérói Vass József népjóléti és munkaügyi^miniszter volt jelent, | Miután a tegnapi ülésen az elnök a népjóié ti tárca általános vitáját bezárta, a mai ülésen Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra, válaszában a következőket mondotta: A népjóléti és munkaügyi tárcánál az egész munkakört a legfontosabb problémák szerint felosztva a következő pontok alá lehet csoportosítani. Az első & közegészaégi, másik e rokkantügy, a harmadik a lakásügy, a negyedik az inségakció, ötödik & muniíáaügy. Az első főpont ismét három csoportra oszthatő

r Az első alcsoportot gyógyít ásna l^Le he t ne nevezni, a második a prevenció, a harmadik ti fogyatékosok es gyógyíthatatlanok kezelése, A gyógyítás csoportjánál elsősorban figyelemmel kell lennünk a kórházakra, 'A kórházak általában rendkivül súlyos helyzetben, voltak a háború alatt és ezt t helyzetet még súlyosbította a román megszállás azokon a terül.. tekén, ahol végigvonult, mert hiszen a kórházakat cgysz erűen kirabolták, a betegek alól elvitték a 1 epedet és elvitték a felszerelési tárgyakat, A Csonkamagyarország területén megmaradt ötvenkilenc, kórház talpraállitása tekintetében igen n^gy feladat vár a közegészségügyi kormányzatra. Az volt a törekvése, hogy a Budapestre beözönlőbe-" tegptömegelb,beteghullámot megtörje, s a vidéki kórházaira decentralizálja* A fővárosi kórházak népességét tekintve, rendkivül figyelemreméltó, hogy kizárólag a fővárosi kórházak ápolási ra~pjainak száma közel kétmillió. • A Budapestre eső k örülbelül másfélmillió ápolási napok számát igen nagynak Kell mondani a népesség lélekszámához viazonyitva, Ezek a számok nagyon érdekes konzekvenciára adnak kii%uló pontot, Ha ugyanis feltesszük,hogy a halálozási arany szám az egész országban megegyezik a népesség számával, akkor arra kell ^rájönni, hogy az'ápolási napok száma kevesebb,mint tsonj^amagyarorszag nep.. sségének száma, 3z annyit jelent, hogy a gyógyítást t^í

an

y

a

ei viszonyaik miatt kevesebb. Sokkal több beteg holt •

a

$S}

í

\

3

n

n<i

l

}

%

1

> mxnt azel

ftt tiz esztendővel. A másik megállapítás az, S

y

> „?,XS!iÍ

aly

/ cüfi^ f

zel6tt

, vívt fizetőbeteg szerepelt, sőt talán ^nrín P " a li3t

áján nyilvántartásban, most nagyrészt be5Sffi\?t.»vfíí*8

JÍÍ

*^' s5t azü

g^

n

yJOőon szoralt be. Sz mutat-jT azt ^z feltolni* ^ÍK*£v^rt5 a középosztály karült, A Budapesten IZÍAZÍ • P

ot

e^avaiám megtörésének eszközét abban látta, hogy Buoríbáit t^^^eglehetffs nagy távolságban az életrevaló kórkzodtat S^fS5 r

alpraalllta

^',

Külön

ös gonddal volt a balassagyarmati kórházra, VJ&IFMAI**'* 9 ^i éí SyűL^i kórházra, amelyet állami kezelésbe . \ Tr«ÍI?f><? fe

í 0 pécsi kórházra. Gondja volt a kisebb kórházakra isó'amalyek S5!Í®?,

estek- tíU(

^P

e

!

thez- Bendbehozta a Bunántulon a sárvári, székesiSltTSSi/h** V- f,

S ^

pai kórházakat. Kálival emlékszik meg egy nemes^ l%^Jl&Qs^J

ta

$

tv közsógében saját költségén kivánt közí ! •Íj£%*frii ^ körülbelül 10-12 milliárdba fog kerülni, .fö

3

****** igyekszik a legmodernebb rekvizitumokkal föl!fíltí?Í'

v

fSKí tlymodon a gyógyulást kereső közönség biz Imát felft

Vldí

r

k

i kórhazak iránt. Ez a bizalom az egészen kis kórházak iránt akáf líd^^

1 * *

el

*?f°» tt> Hála f kiváló orvosi "karnak, rÍTp

r Hr

peStün ?W&Í.a H

Tes sebész, akár vidéken az a most m5g névíára va?mindegyik

&n sebész,a beteg emberiségnek egyformán áldá/Folytatása követkéz ik./