Napi Hírek, 1925. január/1

1925-01-10 [0099]

/A pénzügyi bizottság üléséről szóló közlemény negyedik folytatása/ Ani a parlancnti munkát illeti, utal nz erdőgazdasági reformra, to­vábbá az Alföld fásítására es az erdőigazgatás átszervezésére. Mint­egy husz millió facsemetét ültettek már bc. örömmel állapitja meg, hogy az Alföld népe a minisztériumnak a fásitási műnkálatokban kezé­re jár. A vizügyi reformok terén olyan munkát végzett a minisztérium, az ármentcsitő társulatokkal együtt, amilyenre alig cmlékezhetünk vissza. Itt van a Duna-Tisza közén a bolvizlccsapolj társulat munká§á-. nak megindulása, a Tisza vidékén a véd6töltések felemelése igen hosszú vonalon. Ez annál is szebb teljesítmény, mert amoartizáesés kölösön nep állt rendelkezésre. Az akadémiai gazdaságokat,igy az oláh megszállás alatt sokat szenvedett debreceni gazdasági akadémiát újra kellett be­rendezni. Örömmel állpitja meg, hogy a gazdasági akadémiáknak soha sem volt annyi növendéke, mint ma. Megalkották a gazdasági felügyelök. _ rol^szóló törvényt,a .negyffijgazdasági felügyelőséget' kiegészítették járási felügyelőségekkel, u]gy hogy a közigazgatásban már ott szereptől^ a mezőgazdasági igazgatás, fi termelési politika terén is nagy munkássá­got fejtettek ki. A kisgazdaságokban sikérült a nefflesitett vetőmagvak használatát elterjeszteni. Talán csak Dánia mult felül bennünket abban, hogy kisgazdái mennyi mezőgazdasági gépet alkalmaznak.Az^ország bur­gonya és vetőmag-készletét is feljavitottuk. Németországból és lengyel­országból frissen hoztunk be_ votQ}-in.fya1:at és kiválasztás utján^fel­frissitettük készlet einkot J áTz állattenyésztés terén ugy minőség . .. . mí:'i^á ii*': mint mennyiség tekintetében restaurálni kel­lett teljesen leromlott állattállományunkat. A román megszállás maga 1 275.000 darab szarvasmarhát vitt cí tőlünk.. A mezőhegyesi törzsme­neket teljesen kifosztották. Szarvasmarha állományunkat már teljesen helvreállitottuk. Csak minőség tekintetében vannak kivánnivalők. Sok. nehézség van a gazdasági apaállatok beszerzése körül o csekély^anyagi eszközök miatt, fi zug~apaállatok nagy károkat okoznak a lótenyésztés terén, de a minisztérium itt is rendet csinált., fiz állategészségügyi. > reform-javaslat készen van. A bortermelést az uj bortörvényegalkotasa­val vittük előre. Tájékozatlanok azok, okik azt állitják, hogy az ál­lami ménesbirtokon rosszul gazdálkodnak. A : a zőaegyesi birtok már el­érte az évenkénti három mázsás tiszta jövedelmet. Az állatállomány is majdnem teljesen restaurálódütt. Ezen a gazdaságon annak idején 1700 tehén volt. Ez az állomány ma is majdnem teljes számban megvan. Az intenzivitás terén is sokat haladt előre ez a birtok. A modern gazda­sághoz szühségcs eszközöltet előteremtettül:, fi beruházásokat két év alatt rendezni fogjuk. A minisztéri um soha sem gondolt arra, hogy a ménesbirtokot bérbead j a. ) Szóvátették, hogy a földreformtörvény végrehaj­tása során elért eredmények nem olyanok, mint amilyeneket vártunk. Azt mondották, hogy tőke nélküli cxistenciák Jutottak földhöz. Annak ide­jén Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó István miniszterek tényleg arra gondoltak, hogy a földreformot olyanok megerősítésére használjak föl, akiknek már van valami kis földjük, fi földbirtok helyesebb megosztá­sáról volt szó- az volt az ideád, hogy a nagybirtokot, középbirtokot és kisbirtokot arányosítsák. Meg kell védeni a földbirtoktörvényoket abból a szempontból, hogy az akkori szociális helyzet nem engedte meg azt, hogy tisztán a gazdasági szempontot tartsák szem előtt akkor, amikor a földreform készült. Intcnziv földbirtok-politikával akkor kellett volna foglalkozni, ajinkor Darányi a telcpitési törvényjavas­latot benyújtotta. Egészen más sikere lett volna akkor a földrefóné­nak. A földmivclésügyi miniszter.lumnak mindig az volt az álláspontja, hogy nemcsak a meglévő középbirtokokat kell fentartani, hanem uj közép- . birtokok létesülését kell elősegiteni. A törvény•végrehajtása azonban nem^tisztán a földmivclésügyi minisztóriumon áll. A minisztérium a ma­ga álláspontját konkrét esetekben érvényesitetta is. Legutóbb is uta­sitást kaptak a gazdasági felügyelőségek, hog^ajközépb irt okokat teljes védelemben részesitsék. Méltánytalanság ugyan, nogy ha egy háborús birto­tokot teljesen kisajátítanak, a tulajdonos nem kapja meg az ellenérté­ket, de egyelőre más megoldás, mint a haszonbár fizetése, nem lehetsé­ges. Ha járadékleveleket adnának a birtokosok kezébe, nem tudnák azt ertékesiteni. A pénzügyi viszonyok okozzák azt, hogy a földreform pénzügyi rendelkezései nem kerülhettek napirendre. . /Folytatása következik./ ORSZÁGOS LEVÉLTAR

Next

/
Thumbnails
Contents