Napi Hírek, 1925. január/1
1925-01-09 [0099]
§ Bukarest, január 9. Dutczak Bazil czcrnowitzi rutén ügyvéd peticiét nyújtott be a Nemzetek Szövetsége Főtitkárságéhoz az 1919.december 19.-én Parisban aláirt kisebbségi szerződés és az 1924.február 23.án kihirdetett román állampolgársági törvény ieözött fennálló ellenmondás miatt. A romány^kormány a Nemzetek Szövetségének folhivására most * » elküldötte válaszát erre a poticióra. .—Dutczak Bazil peticiója az erdélyi magyar kisebbség szempontjából alapvető fontosságú kérdést tárgyal. Abból indul ki, hogy a Párásban 1919.december 19.-én egyrészről a román királyság, másrészről a szövetséges fohatalmak által kötött szerződést Románia 1920. sz ejt ember 14.-én megerősítette és a Monitorul, Románia hivatalos lapja még ugyanannak a hónapnak 26.-án törvény /alakjában közzé is tette. Sz ebben a törvényben foglalt szabályok örökérvényű alkotmány törvény el: jellegével birnak us csak a Nemzetek Szövetsége Tanácsa által változtathatók meg. A román királyság o szabályok végrehajtására 1923.október 13.-án rendeletet bocsájtott ki. E rendelet szerint azok az osztrák és magyar állampolgárok, akik 1920.szeptember 26.-áig megszerezték illetőségülcet az előbb a monarchiához és jelenleg Romániához tartozó területen, ipso facto román állampolgárok lettek. A rendelet a lengyel törvény mintájára a lakóhely utáni jognak, amely elegendő a román állampolgárság megszerzésére, oly; értelmet tulajdonit, hogy- a lakóhely helyettositi az illetőségi jog birtoklását. A "lakóhely" kifejezés ilyen értelmezése ellentmond a párisi szerződés betűjének és szellemének. Ennek az értelmezésnek lett következménye, hogy a hontalanokká vált magyar-ük és osztrákok, akik 1920.szeptember 26.án a román annoktált területeken laktak töröltettek a román állampolgárok sorából és "minoris juris" egyénekké váltak, akiknek semmiféle politikai joguk nincs. Est a legalább százezer embert abból a jogból is kizárták, hogy földet szerezhessenek. Az alattvalóknak cz az osztálya még jobban megnövekedett az 1924.február 23-iki, az állampolgársági jog megszerzéséről szóló törvény következtében. E törvény szerint azok a lakósok, akik illetőségű jo gukat Bukovinában és Erdélyben 1918.december l.-étől 1920 .szctfjpcmber 26.-* áig szerezték meg,'"minoris juris" egyének, akiket kizártak az állampolgársági jog megszerzéséből. Ezeket az egyéneket nem vették fel a letelepedett állampolgárok listájába s ezáltal az 1923. február 23-iki törvény értelmébe: "minoris xiuris" egyénekké fokozták le őket, mert a törvény a román állampolgársági jog megszerzésének lehetőségét ahhoz köti, hogy valaki ezekben a listákban szerepeljen. Ez az. intézkedés a kisebbségek jogi helyzetét nagy mértékben veszélyezteti. . ... A román kormány. ome lyhez |Dutczak peticioját}a Nemzetek Szövetségéi a rendessel járás során észrevételek megtétele vég'eTt elküldötte, a köV vetkezőképen válaszplt: "-'^'S Dutczak ur szerint az 1924.február 23-iki állampolgársági torévény értelmében csak azok az egyéneket lehet román állampolgároknak elismerni, akikjnovember 18.-án illetve december 1^—éu román területi illetőséggel birtak„ Szerinte a feltételeknek kétféle megszorítása van,^ami a román állampolgárság megszerzését akadályozza, az egyik az "illetőség"köve— telese a "lakóhely" helyett , a másik a kelctbeli eltérés:1918.december•1.1920>szeptember 26.-a-helyett. Dutczak ur kérvénye alaptalan, mert a st. germaini szerződés 70.cikke és a trianoni szerződés•61.cikke nem a lakóhelyet, ^hanem az illetőséget köti ki feltétel gyanánt^ A párisi kisebbségi szerződés tiszteletbon tartja a korábban kelt szerződés rendelkezéseit. Ha két diplomáciai aktái az általános st.germaini békeszerződés és a különleges párisi kisebbségi szerződés köpött ellenmondás merül fel, akkor csak az általános szerződés lehet irányadó. /A román kormány itt határozottan téved. Kisebbségi ügyekben, ha valami eltérés lenne, természetszerűen a speciális, vagyis o. kisebbségi szerződés érvényes. Egyébként is, ha a későbbi keletű kisebbségi szcrfeődos valami előnyt biztosit a kisebbségeknek, ezt nem lehet azzal semmivé tenni, *liogy egy másik, korábbi szerződés nem biztosítja ezt, az előnyt. A szork.megy jegy zése ./ . . /Folytatása következik./
