Napi Hírek, 1924. december/2
1924-12-29 [0098]
§ Bukarest , december 29. Az itteni sajtit mar hetek 6ta élénken foglalkoztatna a szövetséges pénzügyminiszterek január 6-r.ra Parisba összehívott konferenciájának kérdése. Számos hirlapi c ückbcn^latclgatták xraknxf'isrrsr^djc Románia esélyeit az értekezletet., amelyhez fülog azt a reményt fűzték, hegy sikerülni fog a spaai egyezményben meg 11apitett arányszámot és a szövetségeseknek együttesen járd kártérítések öszszegét felemelni, boni) nyugtalanságot keltett az a körülmény, ^hogy az értekezletre szeld meghivő egyre késett. Pár nappal ezelőtt végül tudomásra jutott, hogy Tituleocu londoni követ közbelépdsároá román kormányt is meghívtál:, s a lapok már azt is közölték, hogy Bratianu Vintila pénzügyminiszter január elsején Parisba utazik, unnál nagyobb feltűnést és meglepetést keltett a Viitorulnak, a kormány^félhivatalos lapjának, az a bejelentése, hogy a román kormány a meghivás korlátozott jellege ellen tiltakozni fog.A félhivatalos egyúttal bejelentette, hogy a többi kis szövetséges böiXJexai hatalmat hasonld fen tartassal hívták meg, ^s ezek most érintkezésbe lepne}:, hogy közösen tiltakozzanak Parisban es TTT»pfaygkx«iqt tegyék mérlegelés tárgyává, hogy vájjon ily körülmények között egyáltalán elfogadják-e az értekezletre való 1 meghívást . A telhivatalos lap e bejelentésével kapcsolatosan a lapok a következe részleteket jelentik:A párisi értekozletre szóló meghivő megérkezett ugyan,, de azt a szokatlan megszorítást tartalmazza, hogy Románia nem vehetőreszt más kérdései: megvitatáséban, csak azokéban, amelyek közvetlenül erintik. 2z nem jelenti ugyan, hogy xsxx&sxsx Romániának nem lesz módja kifejteni véleményét ogyes megvitatandó kérdések tokintőtéecn, azohban csak tanácskozási joga lesz vagyis nélküle fognál: határoz- .' ni olyan l:erdesekDen is, amelyekről elismerik, hogy érintik Romániát, magatői értetődik, hogy a román kormány ilyen meghívást nem fogadhat el. kísérletet fog tenni mindazonáltal, hogy a nagy szövetségesektol megszáll tuenolbkűli meghívót kapjon, mert hiszen a német jóvátételi fizetó- ' %Z egeszfl alkotnak, amely egyformán érdekli valamennyi szövetségest. ?L5A??SS r ar :;e ?. ls ^rtont a szövetséges kor; lányoknál. Hasonló dea ín,SíwífiS. J ^ 0S2 H vla £?-Portugália is, mert ezek az államok szintén a Romunmhoz hasonló meghívást kaptak. foglalkozik ezzel az incidenssel és heves Liiahadd.sokkal illeti a nagy szövetségeseket a Romániát ért, sérelemért. VatWottháwLr^í ^ja , Románia mint teljesjogu állam ataí^eki * £M-?J!ÍS ru ^ a » > , a g G pnvilégiur.iat, sem'kíméletet nem biztositkezétt *\Í2SÍ á $« ?" vV ild ° 2 l toL tekintetében. Ka tehát most elSrKÍTe^iS^^^^*^ í eSy ? k tórkinek * fogait azzal az arany^Srl!«2§Srf ^S^^R^;^^?^ Di sen vissza ettől síkhSÍÍSSÍSlSji 5S5 'i k-yanjuk, hogy a jog felmérésinél a mérleg máoih serpenyőjeoe_ vessék az áldozatul hozott román lelkek százezreit. í Ml o ° í Q nemzetközi politika uj metódusairól szóló min^ v S t tul mérlegelni kell a valóságokat. A valóság azt mutatja, hogy a nagy szövetségesek a jogot és az igazságot az erő mértékével mérik te^ ?\ Ík ^ k ^yobb az erejük. Akiknek a natZlmt ít sefcb, mzok másodrendű erdekek képviselői. Londonban hozzájárultak ahoz az elvhez, uogy Németországot ültessék le a zöld asztalhoz a győztesek old :-lár.: amikor ezek erdekeiről van szó. Sz az elv ellentétben állott a verho^fzt ÍSS* ^i^nféle formai leleményességgel arra törekedtek, bSfi/k ^SAIÍT eltitkoljuk, nem pedig arra, hogy e tényt kiküszöSío í' 1 ^, °í lc ? 8e ? C1 S0L- tiltakozott! Heg 1 e he t-e tagadni a győztes S£fthSd^S^ Ucsinvek is, azt, amit a lofyőzőtt ellenségnél* megengedtek. Barminó kérdés kerül iszóba Parisban az első **6~ toáltoS va^í4 S ttí at vW5> -^torszárrés^r^lleijeliíct't I vagy ezután teljesítendő, fizetésekről vau szó, ssxix a mi érd keink is kockán forognak. Sz ne:. mennyiség,tóxi^x hanem a jog kérdés e Xt?"/f ? S ^ Ü> . f ^'ftlenül attól, hogy . por tárgyakicsi-o vagy nagy Re-' íö^bS^fH??^ e u P vi geletre van szüksége az er tekezle ten, , mert L-tLm^Sttd5Slí?r>i^SSí kegy szövetségeseink, akiknek oldalán'érőnkön feáldosÖtníSo íelg- Qr-Qkei^et es vagyonunkat, megfeledkeznek ezekről az föSSáftfSk = °Í* kérdésekbe* hoznak határozatot, amelyek Románia t ^lpr.allitusa szempont ja Dói üdvösei: vagy végzetesek lehetnek. §17T I. / > ———————
