Napi Hírek, 1924. december/1
1924-12-05 [0097]
/-/ P rá g a , december 5. /Magyar Távirati Iroda/ A CeskS * lo Z°, k ° zl1 azt f beszámol°t, amelyet Benes külügyminiszter a cseh szoci*4~ listák küszöbön allop- a gyűlésén fog Csehország külpolitikájáról- előterjeszteni, A jelentésben Oroszország elismerésének kérdéséről Benes a következőképen nyilatkozik: Velomá^nünk szerint az európai helyzet már annyira fejlődött, nogy nem lehet semmifele külpolitikai okot felhozni a őzovjetoroszorszaggal vaio diplomáciai viszony megkezdésé- ^ Nézetem szerint ennek már elkövetkezett az neje, mert ugy látszik, hogy a köztársaság érdekei többénem to ragnak veszélyben.^Oroszország elismerésének kérdése elvesztette kors**h» politikai jelentőségét és az az állam, amely ma nem ismeri el Orosz-országot!abnormis helyzetbe kerül a középeurópai és az általános európai fejlődéshez való viszonyábatv-Mmél hosszabb ideig vonakodik Oroszországot elismerni, annál abnormisabb lesz helyzete. Lwbs*/ Ezen a ponton alérkozünk az úgynevezett szláv politika kérdéséhez, szláv politika háborü=e-lőtti koncepcióját nemcsak azért utasitjuk vissza, mert azt elsősorban a cári Oroszország tekintetei szerint irányítottak,hanem azért, mert jórészt reakcionárius elemekből tevődött össze. Mostanijszláv politikánknak másképen kell alakulnia, már csak azért is, mert időközben az európai viszonyok egészen megváltoztak. elsősorban nem akarjuk összetéveszteni a szláv politikát a rusz4>ofil politikával. Oroszországhoz -'aló viszonyunk egészen más lapra tartozik. Oroszországhoz való politikai, vonatkozásunkat abban a formulában kell összefoglalni, hogy ugy-nolyan viszonyba akarunk jutni Oroszországgal, mint amilyen viszonyban ma a délszlávokkal állunk. ^ szláv probléma széles^körü és nohéz probléma. Elsősorban bizonyos akadályok forognak & itt fenn, amelyek nem engedik meg, hogy a szlavság, mint valami egész, egységes áxüást loglaijon el valamely.világosan es kézzelfoghatóan megformulazott politik- követésére. A szláv politika eddigi formulázás i ködös volt, ^ínt ahogy az nom is lehetett másképen. Lengyelországnak, ennek a terület *e meglehetősen nagy államnak, megoldatlan vitás kérdései vannak Oroszországgal. Mi nem élhetünk állandó ellenségeskedésben Lengyelországgal és nom tarthatunk neki előadásokat a saját erdektu-ről. Mi, mint állam, nom foglalhatunk állást Lengyelországgal szembún és Oroszország mellett, ép ugy, amint nem foglalhatunk állást Oroszországgal szemben és Lengyelország mellett,. Hasonló a viszony a délszlávok és a bulgárok között, noha az ő problémájuk megoldása némileg könnyebb. Mi, mint állam, politikailag tartozunk a dáíszlávokkal együtt haladni, egyébként azonban kötelességünk mmd a d -lszlávokhál, mind a bulgároknál olyan irányban bofolyni, hogy egymással kibékülje-nok. A szláv politika pontos és konkrét koncopciójának további akadálya az felfogás, amelyet Európa többi része az ugynevezott szláv politikáról táplál, A szlávok szövetségét, v:.gy a pánszlávizmus valamely formáját aggodalommal nézi Románia, Olaszország, Anglia, Németország, Magyarország, Ausztria, továbÖá Franciaország, az északi államok és több^kisebb európai állam közvéleményének egyrésze, röviden szólva, csaknem egész ^urópa. További vadályt jelont az is, hogy a szláv államok kulturális és szocialisjU'rcn eltérnek egymástól és hogy közöttük hiányoznak a kölcsönös vonatkozások. Ez az ak-dály is nagyobb, mint ahogy gyakran gondolják. Különösen nagy a jelentősége az úgynevezett szláv politika szempontjából a kulturális és szociális viszonyok különbözőségének. Nem áll érdekünkben, hogy a világot megrémítsük pánszláv tervekkel. Elégséges,^ ha megállapítjuk viszonyunkat Oroszországhoz és közreműködésünket a délszlávokkal, gÉÉMfrÜJgZj ^SY- teljes mértékben tiszteletben tartjuk Lengyelország, f'amit mcgtohetuüiir 1 ' Románia és a többi európai állam érdekeit.
