Napi Hírek, 1924. november/2

1924-11-17 [0096]

U Benczúr T Bsaság ülésének folytatása.) fií#íS* fai rtaa^k.Az üxpreasxioaiamsrx ie szükség van. 'n<a_ »«i midpnt értenek ma ezen a szon? J Pe U

' 1 ^eucur őrös ösztönnel már akkor ezt moddta: Mindig minden ai hoirjian- tél függvAz a fontos és döntő, hogy hogyan festünk ' ntmVdigT^ tó^f

1

^ r^tészetben, éppúgy mintás ^vészekben^ | a J^;aS utján * ® azután behatóan j eHímezte' Benczúr nagy müVészetét,müvészjellemének eros egyéniségét és fejlődését. Elmondotta, hogy ö is tanítványáéit, hogyan korrigálta ot es mily boldoggá tette a dicsérete. Ma is melyen sajnálja, hogy aránylag, , csak rövid ideig volt a tanára. Gábriel Max es Böc.klm szomszédságában nagy tuzvoszedolemnek volt kitéve, de^Benczúr mégis minden ^sertéssel szemb en eros maradt. Híre különböző meghívásokéhoz jutatta;Prága nak, Yí elmarnak lemondotta Amikor hazaja,Magyarországh ívta meg,akkor is Münchenben akart maradni, melyhez nagyon odanott.de

x

az ország oifcv nagylelkű volt hozzá, hogy minden feltetelet teljesitte igy JOT;T Buaa?esíre és itt f eJlődáoteS ki egész művészete. Nagyon 361 tudta, hogy a művészet végcélját sohasem lehet elérni, de azt is, hogy az m újnak, csak .a múltból lehet kifejlődnek. Benczúr sohasem volt kapható az éríhebeJilenrs, ami a legenyhébb kifőzés arra, ami ma a modernség zószlöTa alatt járja a világot. De ezek a jelenségek ne szegjek " reményünket az idők jobbrafordulásában.Ha az emberek tevédnek i3,mierx he jöjjön 'reggel erre az éjszakára is? \, • . , Nagy~hatásu beszéde végén feltette a kérdést: Benczúr kizárólag magyar festő volt-e ? Nem! - felelte- mért-sokkal tobb volt.Müve .a világ esezes többi nemzeteié mellett fog ragyogni. Az a nemzet,amely ilyen művészt vallhat magáénak, legyen hálás a sorsnak es erezze szivében a legnagyobb büszkeséget, , . A termet zsúfolásig megtöltő közönség hosszú tapssal hálálta meg az előadást.' Ezután Dudits Andor a Benczúr Társaság neveber, melegen ,| köszönte meg a vendégnek s a közönségnek., hogy a Benczúr kultusz elmélyítéséhez és művészi Iránjának ápolásához ^hozzájárultak. Az ülés utár. Marr Károly Wolffner. Gyulának az ujabb magyar művészet müveiben páratlanul gazdag gyűjteményét szemlélte meg,melyről igen nagy elismeréssel nyilatkozott. Este-a Fészek termeiben volt az első Benczúr*bankett/amelyen jelen voltak a Benczúr Társaság összes tagjai, továbbá gróf Klebelsberg Kunó vallás-és közoktatásügyi miniszter, Marr Károly, gróf TSeltzek német követ,Petry Pál, Ggvai-'/olff Nándor és Kertész K.Róbert^allamtit- Jj károk stb, . •' a Az első pohárkoszentót dr.Magyary Zoltán a Benczúr Tár- f saság ügyvezető alelnöke mondotta.. Megemlékezett Benczúr Gyula özvegyéről,' aki férj.; emléke iránti kegyeletből teljes vissza-vonultségban el, Berzeviczy Alb„/trol, aki Benczúr iránti barátságát a Benczúr Társaságra is átvitte s poharát

1 gróf líiebelsberg Kunó kultuszminiszterre, a művészetek nagystilü pártfogójára űritette. Gráf Klebelsberg Kuné. német - ' n.elvű válaszában párhuzamot vont Schmidt-Ott volt porosz kultuszminiszter minapi latolgatása és Marr Károly idejövetele között* Az előbbi az észak német tudomány

h az utóbbi a dél német művészet kiváló képviselője. Mindkettő nagyon előmozdította a német ésmagyar nemzet közötti kalturális kapcsok uj megerősítését. Ünnepelte Marrt, mint világhirü, festőt, művész pedagógust és organizátort. Közölte, hogy Marr látogatása alkalmából | 1000 aranykoronát adományoz a rendelkezőére állo alapokból a Benczúr Társaságnak,hogy azt . külföldi ösztöndíjra forditsa. . * A társaságnagy tapssal fogadta a miniszternek a műv-szet * í iránti ugabb áldozatkészségét. /Folytatása következik/