Napi Hírek, 1924. november/2

1924-11-29 [0096]

Bécs , november 29. /Magyar Távirati Iroda./ A Nouo Fr^io Presse holnapi számában beszélgetést közöl öcitovszky Tibor külügyminiszterrel. Scitovszky Biztosítja az osztrák közvéleményt, hogy Magyarország külpolitikáját Ausztriával szemben a meleg rokon­szenvnek azok az érzelmei határozhatják meg egyedül, amelyek a ma­gyar népet az osztrákkal összefűzik . s amelye-kot az utdbbi .évek kö­zös keserű sorsa, valamint .innak a ténynek egyre világosabb felisme­rése, hogy a két állam gazdaságilag kölcsönösen egymásra van utalva, s hogy a kölcsönös gazdasági viszonyok közvetlen, hatással vannak egy­másra, csak még jobban elmélyíthetett. -Az utóbbi idők ben ro ndki\7 ]lI tanul ságos és éraokos VQlt j ­mondja öcitovszky - ( még f 1 i gyXlTTI j , milyen hatassál volt mindkét országra a g_ zd as ág i é s pénz ügy"! állapotokjkölcsönös változása, mint vált hasznára mind a két félnek a felemelkedés s mennyire szenvedett mind a két fél, amikor sülyoüés állt be. - Különösen meggyőző, bizonyság ez annak szükségessége mellett.,. hogy az államok viszonylatában gazdasági szolidari Msnak kell lennie, ami különösen Európa gazdasági kérdéseinok megoldásánál megszivlelést érdemel. - Az őszinte rokonszenv érzelmein kivül épon ebből a gazda­sági szolid .ritás iránt való érzékből kifolyóan vesz részt Magyaror­szág abban az örömben és elégt:tclben, amelyet az kelt, hogy Ausztria a logkeserabb inség és legnagyobb szorongatottság évei után kiváló államférfiak vezetésével es tlsősorban saját erejére támaszkodva a gyógyulás útjára léphetett. Ausztria példája azóta nekünk is megmu­tatta az ujrafelemelkedés irányát s most mindketten ugyanazon körül­mények között s ugyanazon eszközökkel törekszünk a pébzügyi és ga'z­dasági talpraállás céljához. A nyomasztó békefultételeknck ugyanaz a terhe és az alkalmazásban levő szanálási programm egyöntetűsége mindkét ország számára részben hasonló célokat tűz ki a külpolitikában. Ez egy körülamnnyol több ahhoz, hogy bizzam abban, hogy Ausztriával mindenkor fentarthatjuk- a barátságos viszonyt s ennok a barátságos viszonynak terén a két állam viszonylatában megoldásra váró kérdé­seket szabályozhatjuk. §Bukarost, november 29. Albert Thomas, a nemzetközi aunkaügyi hivatal elnöke i-iocques s^orbonnji egyetemi tanár kíséretében Bukarestbe érkezett. A pályaudvaron fogadtatására megjelent Chirculescu mihkaügyi miniszter Budurescu álamtitkár^ Trancu-Jasi volt munkaügyi mi­niszter, " 3 Kicolceanu bukr-resti rendőrfőnök, Pangrati rektor és a buka­resti francia követség képviselője. Az udvari váróteremben a munkaügyi niniszteh üdvözölte a kormány nevében a vongéget, akinek tiszteletére es­te bankettet rendeztek, amelyen résztvott Bratianu Jonel miniszterelnök, Duca, Saveanu, Bratianu Vintila, Lcpadatu, Constantine3cu Tankréd, Oipajanu miniszterek és a francia követség tagjai. Albert Thomas ma hivatalos volt a királyi családhoz reg­gelire. Azután látogatást tett a kereskedelmi kamarában, majd résztvett ü tisztikaszinóban rendezett banketten. Albert Thomas megbeszélést folytatott Duca külügyminiszter­rel annak az öt egyezménynek a ratifikálásáról, amelyekhez fiománia még aem járult hozzá, s amelyek közt van a munka nélküliségre vonatkozó egyez­mény is. Szóbakerült a lefegyverzés kérdése is. Thomas ismertette a kül­agyminiszterrcl az e kérdésben Genfben megteremtett légkört. Annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy Anglia, amely a genfi jegyzőkönyv tárgyalásának elhalasztását kérte, minthogy e kérdésben még nem léphetett 'rintkföe/ésbe*' a aominiumokkal, nemcsak részt fog venni, a .róm_-i^konferen­cián, hanem hozzá is járul a jegyzőkönyvhöz. Néaete szerint a népszövet­ség reméli, hogy hecm-roson valamennyi állam követi Franciaország példá­ját és aláírja a jegyzőkönyvet. Duca külügymi ni szt er ismertette Bemarnia álláspont ját, Kir szerint kijelentette, hogy személyesen részt fog venni a római konferencián. /MTI/

Next

/
Thumbnails
Contents