Napi Hírek, 1924. november/2

1924-11-17 [0096]

Lo n d o n b o 1 'jelentik a Magyar Távirati Irodának: A Ion.doni Russel-szálld disz termét

u

n az angol hugenotta társasúg előadd estélyt tartott, amelynek egyet len.pont

ja¿volt F.F.Roget genfi egyetemi tanár értekezése anmagyarországi hugenottákról.!' Az előadáson nagyszámú, előkelő' közönség jelent meg, amelynek soraiban több irő és orotesténs egyházi méltóság is volt. A londoni magyar követség részéről megjelent Nelky Jenő követségi tanácsos, a követség ügyvivője, akit az egyesület :u elnöke és az elóadó estély vezetője, Sirfeobert Mac Call udvari tanácsos igen szivélyus sáavakban üdvözölt. : r* Az értekezés, amelyet S.R.Roget, a társaság titkára olvasott fel, ket tanulmányból állott, A rendkivül pontos történelmi tudásra és nagy gondolatmelysegre valló^tanulmányok a magyar hugenották két legkimagaslóbb ala*javai: Bocskai Istvánnal és Tisza Istvánnal foglalkoztak. A Bocskai Istvánról szél ó tanulmány kiemelte, hogy Európa általános szellemi só tét- ,:

J se gének korszakában Erdély volt a hitszabadság és lelkiismereti szabadság első hazája. Bácskai első cudatos előharcosa volt a szabad gondolatnak. A becsi beke pozotov, gyakorlati és pártatlan megoldása volt azoknak a r-roblémaknaK, amelyek megoldását ma a Nemzetek Szövetsége keresi a mostani zilált viszonyok kozott. A bécsi béke védőgát volt az abszolutizmus ellen olyan íao

Den,amikor egy ilyen kiserletnek a puszta gondolata is reménytelennek látszott. Bocskai főkép politikai hugenotta volt, aki azt az elvet juttatta érvényre, . . hogy a törvényhozásban a népet és a főhatalmat egyenlő resz illeti meg. Az alkotmányjog fejlődésének történetében ez ecyik legfontosabb mozzanat volt. A Tisza; Istvánról szélé értekezés azt a körülményt emelte ki, hogy grof Tisza tulajdonképen .az egyetián ... protestáns államférfi volt Közepeuropaban, aki a haboru kitörése idejében nyomatékos szóval birt országa sorsának eldöntésében. Másf<1 milliónyi magyar protestáns adott nyomatékot az o szavának amikor nézeteit kifejtette a koronatanácsban. Kezdettől fogva világosan lattá, hogy a középhatalmak veresége esetén a magyar protestan-*í ni a £lí£ Q

L^

g

k

agy

?^ l

rat £í*«***S

k

i '

mert Erdélyt ki fogjak szolgáltatóén PHl?*ít 3^ burokra

^¿^ak. Bukarest uralmS alatt olyan SfSf5?Ív 5S?Í* aZ- magyar hugenották körében, amely a francia hu£2 ÍÍŐ a XVII.századbeli menekülésére emlékeztetett'. A hugenották sorsa 2£2 Í

SZ1 u^f-i" akar *' franc

,iak, akar űómetalföldiek, akár magyarok lekenek - hogy hitük miatt üldözéseknek és jogcscrbitásoknak legyenek Fitéve aUamf?^?^

7 ff

6

? Wilso

V^k, L1

°y

d ¿efrge és ClemSniea^oltak azok áz allar^trfiak, akik az uj határok megállapításával uj utakat nyitottak me¿ LSkaffho^? hu

€

cnottá

í üldözésének számára. Milyen bűnhődés éíne ?ef ll^lTZ^ hogyminfez ¿Síáí^fefmint , nak az érveknek T^rthítííío rf-T e

f m

*&

&T hazafi, megértette azokba vetettlSrM^ Poroszország és Ausztria, lat- I intézett W^?óS

a

i

aS

,

ü

v

Utan í

tíhatóan foglalkozott gróf Tiszának a királyhoz ^&U^JS^^BÍS^¿^^ ^foglalt álláspontjával, valamint a zod, -^ot^sznang^ , ^gy^aját megg|ő- 1 zanatot mutatja clUg2£ herVe/^ U

^

an ^ *™zraly tisztje is volt át hn^n^í? g ^' • akl Lancia is volt, a kibözo kötelességerösafLÍS^t hí^*T?í-Í: H

o^

an ******* ™lna e kulön1918-ban, amjkfr VS&Sfáí'mSg^Ukolta"

1

^ TlSZa '

Jfflr U¿ C

°

Usöy VOlt tjk mert félt^SS mellőzet bízta meg i9lOvl'SSSS^^ií^ÖL?

3

*^ sa

J

nala

^os módon nem ezt a arunkat olyan na™ nvo^atékkai á« í?i ÍT^-.

no-.

a nom volt sonki

> ak

i tani. mint ő nyomatékkal es tekintéllyel tudta volna vóerpha-i kiíályTŐAt?»u!g

S

°Solo?f

r

f £8"! k" a

f ^varndl él át SgOfr ( ,' tolod -Jele noto közolodett ¿¿,ltlf£*%í.t í'f&S vlJgye • toí,!or "tragédia • /Folytatása következik./