Napi Hírek, 1924. november/1
1924-11-04 [0095]
~xr /k házszabályrevizios bizottságának ülése.I . «*í Ji' folytatás ./ ( -Jl.Hj,,... j • - AZ obstrukciőt mint parlamentáris intézményt nem fogadja el. Azzal szemben a magyar parlamentnek is niwinmIÉHlil1111 ííií Ilil| azokhoz az eszközökhöz kell nyúlnia, amelyek érvényben vannak minden müveit államban, ahol a parlamentarizmus igazi alaptételeihez ragaszkodnak, A kormány nem akarna visszaélni ezekkel az eszközökkel, hiszen az ilyen viaszaélés még nagyobb ro enzust keltene az országban,mint a mai állapotamikor az ofestrukciónak és a heveskedésnok mindenféle fajtája mutatkozik -anélkül, hogy a kormány ez ellen valamit tenne. Az ilyen visszaélésééi a kormány egyúttal kihúzná a talajt maga alól az országban, mert ha az olyan felfogások, amelyeknek van némi talajuk az orszáüb;.íj, a p rlamantben nem jut nának^kife jezésre, a perifériákon egészen mr.s formában mégis kifejezésre jutnának, A kormányt nem vezeti eroszakoskodási vágyxxxgx, hanem csak az, hogy a magyar p -rlamontari.zmust visszavigye abba az ália- potába, amelyben volt addig, amig az obstrukoi{f szeli emo alapjában meg nem fertőzte és amig olyan magasztos vitákat folytatott,amilyénekkel , gróf Apponyi Albert és kortársai•révén büszkélkedhetett a magyar nemzet. Ma már nincs-olyan közjogi kapcsolat, amely miatt régebben sokan szükségesnek tartottak ilyenféle védekező eszközöket is. - íz előadói javaslatban egyetlenegy olyan intézkodés sincs - bár közülök többet kifogásoltak -, amely a külföldi pcrlamontekben egyik vagy másik formákon meg ne volna. A főcél :. z, hogy a vita bezárásához olyan^stádiumolcon karesztül haladva jussunk, amelyeik lehetőleg sok képviselő számára biztositanai: szólási jogot. Ha egyszerűen a vita bezárásának lehetőségét adnók meg, -z nem volna elegendő, mert akkor mindig azok a képviselők beszélhetnének csupán , akik legkevésbé szokták .^gondolni témájukat, márt ezek szoktak legelőször szólásra jelentkezni és a kővé 3bbé szemfülesek lemaradnának. gpen őzért ugy az ellenzéken,mint a kormányt támogató pártokban a komoly képviselöknek "érdeko elsősorban a rendezés 'és a vita bezárásának lehetősége mellett az egyes fe lf szólalások idejének, korlátozására; is szükség van. -.Altalános jelentőségű kérdés a házszabályok revíziójánál ^ .'M a^parlamentben kifejthető egyoldalú propaganda kérdésejs. Ennek jelentőségét egész közéletünk, az állambiztonoág és a szociális béke szempontjából nem szabad lekicsinyelni. Mivel ugyanis minden kormány kénytelen bizonyos törvény javaslatokat belátható időn belül elinté.zni, és egyes csoportok és egyes képvi se lők minden kínálkozó alkalmat felhasználnak , rra, hogy propagandisztikus formában igazuk mellett felszólaljanak, xxttxscáxg ezeknek a törvényjavaslatoknok mielőbbi elfogadása erdőkében a ^többi csoportok szónokai rendesen lemaradnak. Felhozza a szanálásitörvény javaslatok példáját, amelyeknek mielőbbi elfogadás., rendkivül fontos érdeke volt a nemzőinek, s amelyek az ellenzéki felszólalók nagyrészéne-k beszédei révén mint a JLegkárosabb és minden alkotmányos szabadságot guzsbakötc javaslatok szerepeltek volna a közvélemény előtt xxxüxx ha a többség nom jutott volna szóhoz, pedig 0 javaslatok mégis csak lényegesen hozzájárultak a nemzet talpraállitásához. A kormány azonban mégis kénytelon egyes képviselőket felkérni, hogy ne szólaljanak f 1, hogy a vita ne húzódjék tulsoká. A szélsőségek tehát minden órában a legnagyobb szabadság mellett szóhoz jutnak,a képviselők nagyobb fele pedig alig juthat-fslszőlaláshoz. Minthogy azután a nemzetgyűlésen elmondott beszédeknek természotcsen rendkivül nagy propagandisztikus hat'suk van, a mai időben, amikor a társadalmi béke a forradalmi és ellenforradalmi h ngulatok folytán még mindig veszedelemben forog, ezTa cs-k szélsőségeknek rendelkezésre álló szabadságot a propaganda tekintetében a parlamentben olymódon kell korlátozni, hogy a házszabályok egyenlő felszól-1 ási jogot biztosíts nak a Ház • ama tagjainak is,akik igazán szakszerű, módon 3z ü l-lnak fel. - A magyar és a külföldi p rlamentarizmus között annyiban van lényeges különbség, hogy a külföldi p: rl áment ékben a pártok jutnak a.ző• hoz, mig a magyar parlamentben az egyesek. Az ujabbkori prlnncnti fejlődés azonban az államok szükségleteinek gyors kielégítése -céljából olyan . megoldásokat hozott létre, xxssAeyxi: amilyen z angol rendázer,amelyben a konkrét kérdéseknél az egyes pártok két-három kijelölt szónokának felszólalása után bekövetkezik a döntés. Ide keli eljutnia a magyar parlamentnek is,mórt . különben a ke nkrét- kérdések teljesen kisiklanak ellenőrzése alól és egyes kérdésekben nem dönthet;, ha pedig a parlament nem intézkeáia,incezkednio kell 0. kormánynak és a parlament "utőlagós felmentést kell hogy -djer .Itt tehát a parlament s z uveron i t ás áró1 is Szó vn. j /Folytat",, kö^eta: zii../
