Napi Hírek, 1924. november/1

1924-11-13 [0095]

J :: J o r t c u n d, november 13,/Stresemann.beszédének folytatása,/ i, liawes -terv célja az, kegy a másik' szerződő fél részéről is örökre biztositse a Versailles! szerződés loyális végrehajátásának ut ját „^boer a reményben nem fognak megtéveszteni az • olyan, sajnálatos incidensek, mint batnusius tábornok letartőzVtátsa, kernelem, hogy a francia alj árásjfrem ugy kell'tekinteni,mint ' háborús idők hangulatának és 'irányzatának feléledését, hanem mint alárendelt szervek balfogását,amelyet a francia kormány hamaros: n rektifikálni fog, . A miniszter szólott azután' a Saar-vidéki német tértí?1 ét ékről, amelynek lakossága bebizonyította, hogy étt téryle.-, csak é. németek laknak, Franciaország a bányák birtokbavételével gazdaságilag nem érte el azt, amit anna idején remélt. Jobban járt Volna, ha a gazdasági megoldásra vonatkezd .•'német kezdeményezéseket meghallgatü voma. ,ka',.;

! - •> ,. A londoni szerzod^és lebonyolítása nem osupán a • szállt- terikletek tekintetében, hanem ecetként is normális iolyamatot vett.^A 800 milliés kölcsön hozadéka k>zd befolyni a birodalmi bank pénztáraiba. Senki sem, vitathat ja, hogy a német gazdaság tényleg, pihenőidőt kapott a talpraéllásra. 3zt az időt teljes erővel ki$Éell használni- a külfölddel valé gazdasági viszony kiápitéslre. • v> 'A külfölddel való gazdasági viszony kiépitése teljes mértékben fojjtk. Az gmerikai ágyesülfAllamomokkal és Spanyolerszág^ gal már megkötöttük a kereskedelmi szerződéseket, amelyek csupán 'parlamenti elfogadásra várnak. Angliával, *'r anciaorsz á$gal, Belgiummal, Svájcnál ^és 'Törökországgal folynak a tárgyalások. Az Olaszországgal, Japánnal és Lengyelországgal folytatnadő tc.rgy-.lksok megkezdése közvetlenül küszöbök áll. 3 tárgyalások jelentődé, \ fokozza , hogy sok tekintetben egészen uj problémákat kell'megtoldani. Lenét étlen dolog, egyszerűen hozzákapcsolódni az 1914 év! viszonyokhoz és nem lesz lehetséges valamennyi, állammal már most hosszúlejáratú kereskedelmi szerződést kötni, azonban háború előtti kereskedelmi politikánk vezérelvét, nevezetesen, a legtöbb-kedvezmény kölcsönös biztosítását továbbira is meg kell tartanunk a külfölddel való kereskedelmi viszonyunk alapjául. 1925 január 10,-én lejárt a Versaillesi szerződésben egyoldalúan .ránk kényszeritett legtöbb—kedvezményes eljárás s igy ismét mint egyenrangú, szerzodőfelek kertiünk szembe a külfölddel, '"''i aszinte' törekvésünk,', hogy valamennyi országgal gazdasági 'megállapodásra jussunk. A megkezdődő gazdasági tárgyalások döntenek arról, hogy Surőpában o jövendő évtizedekben gazdasági oiszhang és együttműködés uralkodjék-e vagy meginduljon mindenkinek gazdasági harca mindenki ellen. Szert nagy felelőség nehezedik az államférfiakra és parlamentekre, kémetország tudatában van a felelöf •ségnek s ezért a-külfölddel való gazdasági egyetértésre törekszik. Határozottá^ szembeszáll azzal a külföldön alterjedt ag'godalommal, hogy Németország elfogja aiáiasztani a külföldet áruival, a maga határait pedig védővámokkal eífogja zárni, líémetorság akivitel terén jóval mögötte maraa mindegyik exportáló országnak. A német külkereskedelem ma csak 10 'a ónnak, ami a.háború előtt volt, kémetországnak nagyon igyekeznie kell, hogy a többi orsjágot utlólérhesse és újból régi szinvcnalai-a emelkedjék. A balső piacot meg kell nyitni a kwlföld szakikra. 3zen a ponton, amely ujabban igen erős figyelmet keltett, minden érdekelt osztályt %rra kér, 1 mérsékelje kulönle

0

es érdekeinek védelmére irányul© követelését. A Franciaországgal folytatott tárgyalások különösen azért fontosak, mert alkalmasnak arra, hogy a londoni egyezményben történt kezdeményezést" tovább folytatva a politikai feszültséget méginkább enyhítsék. Ha Németország gazdaságilag megegyezik franci aors zág gal, ez egyik legfontosabb tényezője lesz az európai'" békének, Uem lesz: .könnyű a német és a francia gazdaSr-,,1 érdekek 'kiegyenlítését megtalálni. Felajánjták Franciaországnak a-legtöbbkedvezményt és-ezzel megnyitották számira a német piacot,é. legnagyobb oonddal fogják megvizsgálni Franciaország óhajait,* .Reméli, hogy frsneia részről a kérdést ugyanolyan engedékeny szellemben fogják kezelni, mint német részről. .... , /felvt köv 7 UKsZAl/OS LIk/ELTi